Kétsebességes a magyar társadalom

Osztálynak tekinthető abban az értelemben, hogy e csoportok tagjainak az életmódja, a kulturális aktivitása, az életstílusa, a szubjektív véleményei, például a politikai pártpreferenciái, politikai viselkedései nagyjából egyformák - mondta Bogodi Erzsébet a Magyar Rádióban. A társadalom nagy részében azonban nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni a politikai vélemények és a tásadalmi hovatartozás között, azaz az emberek sokszor pillanatnyi érdekeik szerint szavaznak hol erre, hol arra a pártra.

A társadalmat pontosan a tőke tulajdonlása vágja ketté, az ami ismeretlen volt a szocialista időszakban. A tőketulajdonosok rétege rendkívül heterogén, hiszen ide tartoznak a sokszáz, sokezer embernek munkát adó nagyfolglalkoztatók, míg e kategória alján az egyéni vállakozók szintén összetett csoportja helyezkedik el.

Ide tartoznak például az úgynevezett önfoglalkoztatók, akik olyan egyéni vállalkozók, akik nem tudnak alkalmazotti státusba kerülni.

Az értelmiség is több csoportra bontható: elsősorban a szakértelem, a diplomák száma és minősége, az önálló munka, és az irányítás lehetősége differenciálja ez a réteget.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben a munkásosztály is létezik, de természetesen ez a csoport is rendkívüli mértékben differenciált. Riasztó azonban, hogy a munkaképes korú munkások 5-6 százaléka reménytelenül kiszakadni látszik a magyar társadalomból, mert olyan területeken élnek, ahonnan a tőke is menekül, és olyan képzettséggel rendelkeznek, amelyek nem hasznosíthatók a munkaerőpiacon.

Ami viszont még ennél is aggasztóbb, az a kettészakadó fiatalok társadalma: míg az elmúlt néhány évhez képest az elitértelmiségben nőtt a fiatalok aránya, ám ezzel együtt megnőtt azoknak a fiataloknak is az aránya, akiknek nem sok esélye van megkapaszkodni.

A kutatónő végső következtetése szerint a magyar társadalomban kialakult egy felső réteg, amely rendelkezik olyan emberi, anyagi erőforrásokkal, képzettséggel, hogy az életszínvonaluk, az életkilátásaik, karrierkilátásaik javuljon, és stabilizálódjon. De kitermelődni látszik egy olyan réteg, akik vagy nem tudnak a munkaerőpiacon megkapaszkodni, s ebből következően nincsen olyan gazdasági anyagi tőkéjük, amely egy bizonyos életszínvonal fenntartását lehetővé tenné, vagy nagyon periférikus pozíciókban mozognak; ezek a pozíciók nagyon bizonytalanná teszik számukra a jövőt. Mintha ilyen irányban, egy ilyen kétsebességes Magyarország irányába mozdulnánk el itt a rendszerváltást követő tíz-tizenöt évben. (MR)