Kevés a fizetés, sok a feladat

A magyarországi vállalatoknál a fizetés egyáltalán nincs arányban az elvégzett munkával, a felvállalt felelősséggel, a felső vezetés pedig nem figyel a munkavállalók érdekeire, éppen ezért a legtöbb hazai cég képtelen legjobb emberei megtartására. Mindez az átlagos magyar vállalat "bűnei" közé tartozik - derül ki a Hewitt Inside Legjobb munkahely című felmérésének háttéranyagából. Az elemzésben 13 ország 196 vállalatának dolgozói véleményét dolgozták fel.

Komoly veszélyek forrása lehet a rossz fizetés, illetve a viszszajelzések, dicséretek hiánya, hiszen ez hosszú távon demoralizálhatja a leglelkesebb munkavállalót is. A nyugati országokban az emberek jobban ki tudják használni képességeiket a napi munkájuk során, mint Magyarországon, vagy a többi új EU-tagállamban. A magyar munkavállalók túlképzettnek tartják magukat, úgy érzik, végzettségükhöz képest alacsonyabb szintű munkát végeznek.

A jó felső vezető vagy felső vezetői csapat nem árt, ha tudja, mitől érzik magukat jobban vagy rosszabbul munkatársai a munkahelyükön. Míg a régi uniós dolgozók tisztában vannak munkáltatójuk céljaival, addig az újonnan érkezettek alig ismerik ezeket, Magyarországon pedig még az új EU-tagállamokhoz képest is elmaradás van a munkahelyi kommunikáció terén. Információ hiányában nehéz elvárni, hogy a dolgozók a stratégiai célok tudatában és érdekében végezzék napi munkájukat. Mindez pedig azzal fenyeget, hogy nem tudnak hatékonyan, egymást erősítve dolgozni.

Az egyik legnagyobb eltérés abban mutatkozik, hogy a régi uniós munkavállalók szívesen dolgoznának hosszabb távon munkaadójuknál. Az új tagok dolgozói viszont kevésbé látják biztosnak vállalati jövőjüket, és a magyar munkavállalók is könnyebben váltanának munkahelyet.

A régi EU-tagoknál lényegesen nagyobb mozgásterük van a dolgozóknak a saját munkájukhoz szükséges döntések meghozatalában. E tekintetben az átlagos magyar vállalatok még a kelet-európai átlagnál is rosszabb eredményűek. A swotanalízis során ez a veszélyek között jelenik meg, mivel a kicsi mozgástér önállótlanná teszi a dolgozókat.

A gyengeségek közé tartozik a napi munkafolyamatokkal való elégedettség is. A régi EU-tagországok dolgozói lényegesen elégedettebbek ezekkel, mint a magyar munkavállalók, de a keleti blokk többi államában még a magyarnál is roszszabb a helyzet. Az újonnan csatlakozók dolgozóinak véleménye szerint cégük kevésbé hatékony, jóval kritikusabban fogalmaznak a vállalati folyamatokkal kapcsolatban. A régi tagországok esetében az emberek anyagi és erkölcsi elismerése jobban segíti az üzleti célok elérését, mint az újonnan csatlakozók munkahelyein.

A hazai munkavállalók legtöbbje szereti a munkáját, és örül annak, hogy jó a kapcsolata az azonos szinten dolgozókkal. Az erősségek közé tartozik az is, hogy a munkavállalók ügyfélközpontúnak értékelik saját vállalatukat, elégedettek a napi munkavégzés helyszínével. A hazai vállalatok számára jelzésértékű lehet, és lehetőséget is rejthet magában, hogy a dolgozók többsége büszke vállalata hírnevére, vagyis a jó cégimázs további növelése a lojalitás fokozásának egyik eszköze lehet.