Kína rálép a fékre

Valós feladattá lépett elő Kínában a gyors gazdasági növekedés visszafogása, mert a beruházások és a fogyasztás élénk üteme a makrogazdasági feszültségek kiéleződéséhez vezetett. A konjunkturális túlhevülés következtében hiány ütötte fel a fejét a nyersanyag- és energiapiacon, fennakadások vannak a szállítási feladatok teljesítésében, ráadásul az infláció is gyorsulni látszik.

Elégtelen az ellátás szénből, elektromos áramból, olajból. A kínálati szűk keresztmetszetet a beruházások látványos felfuttatásával igyekeznek oldani az acéliparban, a cementgyártásban és az alumíniumiparban, ahol az év első harmadában az állótőke-befektetések rendre 77-55-38 százalékkal haladták meg a tavalyi azonos időszakban mértet. Az összes állóeszköz-beruházás (beleértve a gyáripart és az úthálózat fejlesztését) 43 százalékkal növekedett a január-márciusi időszakban.

Az első negyedévben tovább gyorsult és megközelítette a 10 százalékot a GDP növekedése (a Bloomberg 9,8 százalékról, a BBC 9,7-ről tud). A konjunkturális túlhevülés lehűtése végett a kormány csökkentette a költségvetésből finanszírozott beruházások összegét, amivel az első öt hónapban közel kétszeresére, 365 milliárd jüanra növekedett a költségvetési többlet. Kormánykörökből emellett sürgetik a kamatszint megemelését, a földingatlanok piacának stabilizálását és általában az állótőke-beruházások megszigorítását.