Még tart az elnökvadászat
Valószínűleg június 27-ét vagy 30-át javasolja a jövőbeni európai bizottsági elnök személyét kijelölni hivatott rendkívüli csúcstalálkozó időpontjául Bertie Ahern - értesült az EUobserver. Mint ismeretes, a múlt heti brüsszeli összejövetelen az állam- és kormányfőknek nem sikerült dűlőre jutni ebben a kérdésben, mivel a két leginkább esélyesnek tartott jelölt, Guy Verhofstadt és Chris Patten - elegendő támogatás hiányában - visszalépett (VG, 2004. június 21., 3. oldal). Az ír miniszterelnök azonnal jelezte: még július 1-je előtt újabb csúcsot kell tartani a kérdés rendezésére, és tegnap meg is kezdte az időpont egyeztetését.
Az idő ugyanis sürget. Az - immár új összetételű - Európai Parlament július 21-én szavaz Romano Prodi utódáról, tehát a huszonötöknek néhány héten belül egyezségre kell jutniuk az ügyben. Amennyiben a hónap végén nem lehet tető alá hozni a rendkívüli csúcsot, Ahern a soros elnökséget júliustól átvevő Hollandiának lesz kénytelen átpasszolni a kényes feladatot.
A még versenyben lévő jelöltek közül a jelenlegi bel- és igazságügyi biztos, Antonio Vitorino, valamint Pat Cox, az Európai Parlament távozó elnöke látszik a legesélyesebbnek. Michel Barnier francia külügyminiszter London számára elfogadhatatlan, míg José Manuel Durao Barroso portugál kormányfő nem szeretné elvállalni a brüszszeli tisztséget. Hasonlóan inkább otthon marad Bertie Ahern ír miniszterelnök, akit pedig állítólag közel húsz tagország szívesen látna az Európai Bizottság élén. Javier Solana külpolitikai főképviselő késznek mutatkozik az elnöki tisztség betöltésére, ám rá általános vélemény szerint inkább jelenlegi posztján van szükség. Éppen ezért arra lehet számítani, hogy Solana - Prodihoz hasonlóan ősszel lejáró - mandátumát különösebb vita nélkül meghosszabbítják az állam- és kormányfők.
Elmérgesedni látszik az elnökvadászat az EU-ban. Nagy-Britannia nyomban elvetette Francia- és Németország azon tervét, hogy behatárolják: honnan kerülhet ki az Európai Bizottság új elnöke. Jacques Chirac francia elnök szerint nem jöhet például Nagy-Britanniából, Ír-, Svédországból, Dániából, valamint a tíz új tagállamból. Gerhard Schröder német kancellár támogatásáról biztosította Chirac elgondolását, mert mint fogalmazott, nehezen képzelhető el, hogy az új elnök ne az EU magját alkotó tagállamok valamelyikéből származzon. Brüszszeli megfigyelők szerint a leghevesebb indulatok Francia-, Német-, Olaszország és Nagy-Britannia részéről érzékelhetők az ügyben.
