Negyvenmilliárd forint a schengeni feladatokra

Hazánk a következő két évben 167 millió eurót (mintegy negyvenmilliárd forintot) kap Brüsszeltől a schengeni térséghez való csatlakozással kapcsolatos feladatokra. A Phare-pénzekkel együtt hetvenmilliárd forintnyi uniós támogatás nem igényel hazai társfinanszírozást.

Magyarország 1997 óta a Phare-programból mintegy harmincmilliárd forintot kapott arra, hogy megfeleljen a schengeni térséghez tartozás követelményeinek. Ez évtől 2006 végéig - ekkorra kell a fejlesztéseket befejezni - további 167 millió eurónyi (41,7 milliárd forintnyi) összeg érkezik a schengeni alapból. Ebből a támogatásból 131 milliót (32,7 milliárd forintot) kap a Belügyminisztérium, a maradék 36 millió euró (9 milliárd forint) a vám- és pénzügyőrségnek jut - mondta el Berta Krisztina, a belügyi tárca helyettes államtitkára az Országgyűlés pénzügyi bizottsága európai integrációs albizottságának hétfői ülésén.

Hazánk 1997 óta kap támogatást az Európai Uniótól a schengeni követelmények teljesítéséhez. A magyarországi fejlesztési program négy fontos területre koncentrál: a határtól néhány kilométerre megvalósuló, úgynevezett mélységi ellenőrzésekre, a határon átnyúló ellenőrzésekre, az unió külső határainak ellenőrzésére, végül pedig informatikai és adattovábbítási fejlesztésekre.

Ez utóbbi célra két Phare-programból mintegy nyolcmilliárd forintnyi támogatás érkezett és érkezik még idén, hiszen ősszel megközelítőleg hárommilliárd forintos támogatási szerződést írnak alá a rendvédelmi szervek informatikai fejlesztése érdekében. A schengeni alapból ugyanerre a célra további 7,9 milliárd forint várható - mondta Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.

A schengeni alapból kapott, beruházásokat segítő támogatásokhoz nem kell magyar társfinanszírozást rendelni - mondta Berta Krisztina. A belügyminisztériumi szakember emlékeztetett arra, hogy az 1997 óta folyó határátkelő-fejlesztési PHARE-projektek elsősorban határforgalmi, informatikai és zöldhatárt vizsgáló infravörös, illetve műholdkövető rendszerek telepítését, továbbá épület-beruházásokat jelentettek.

A határőrség a programhoz kapcsolódóan csaknem kilencszáz Niva terepjárót is kapott 2000-ben az orosz államadósság terhére, míg a NATO-támogatási pénzből 2001-2002-ben évi 700-900 fős létszámfejlesztést hajtottak végre. A fejlesztéseket segítette, hogy a magyar és a német szövetségi belügyminisztérium közötti együttműködésnek köszönhetően a határőrség az utóbbi években hetven éjjellátó és két hőkamerás gépjárművet, valamint az elmúlt három esztendőben évente három-három speciális követő gépjárművet kapott Németországtól. (magyarorszag.hu)