Problémás a szekszárdi Duna-híd tulajdonosi konstrukciója

A szekszárdi Duna-híd kormányzati döntés eredményeként kialakított tulajdonosi-társasági konstrukciója nem kedvezett az átlátható és elszámoltatható közpénz-felhasználás érvényesítésének - állapítja meg az Állami Számvevőszék jelentése.

Az ellenőrzés a megépült szekszárdi Duna-híd és a hozzá tartozó 20,6 kilométeres M9-es útszakasz építési beruházás megvalósításának és összességében 24,8 milliárd forintos finanszírozására, a közpénz-felhasználás gazdaságosságára és a műszaki, minőségi követelmények teljesülésére irányult.

Az ÁSZ a beruházással kapcsolatos 1999-2003. évi tevékenységeket és pénzügyi folyamatokat tekintette át a megbízó Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-nél, a gazdasági tárca, a Magyar Fejelesztési Bank Rt., valamint az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. kapcsolódó ellenőrzésével.

A számvevők megállapították, hogy az állami költségvetésben nem jelentek meg teljes körűen e beruházások finanszírozási terhei, a társaságok által felvett hitelek, az ezekkel járó pénzügyi kötelezettségek. Emiatt nem mutathatók ki a költségvetésben teljes körűen a közútfejlesztésre igénybevett források konszolidált pénzügyi hatásai.

A költségvetési források felhasználása államháztartási körön kívülre került úgy, hogy nem voltak szabályozottak a költségvetési eredetű pénzeszközök felhasználásának nyilvántartási, elszámolási kötelezettségei.

Követhetőbbé tette a fejlesztési célú költségvetési források felhasználását az, hogy a 2002. év végi kincstári kivásárlás eredményeként az NA Rt. közvetlenül az ágazati minisztérium irányítása alá került. Továbbra sem jelent meg viszont a fejlesztési program előirányzat projektekre lebontva, a feladatokhoz igazítva.

A beruházás vállalkozásba adása nem közbeszerzési eljárás keretében valósult meg, mivel egy kormányhatározat felmentést adott az MFB Rt. által finanszírozott beruházásokra, ami hátrányosan befolyásolta a gazdaságosságot, megerősítette a kijelölt fővállalkozók kizárólagos helyzetét, nem kedvezett az áralkuban a takarékossági szempontok érvényesítésének - állapította meg az ÁSZ.

A vállalkozásba adás folyamata így feltétlenül gyorsabb volt, de az árverseny hiánya miatt nem érvényesülhetett a piaci verseny árleszorító hatása. E tényezők számszerű kimutatására a több éves piaci trendeket is tükröző adatok hiányában nem volt lehetőség.

A vállalkozásba adás módja egyértelműen lehetővé tette a kormányhatározatokban előírt hazai vállalkozók alkalmazását, viszont a gyakorlatban nem volt értelmezhető és végrehajtható az elfogadható árszinthez viszonyított 5 százalékos árcsökkentés követelményének teljesítése.

Az ÁSZ jelentése szerint a szekszárdi Duna-híd és autóút vállalkozásba adásának előfeltételei nem voltak teljes körűen adottak, ugyanis az engedélyezési terv alapján készített ajánlati ár, valamint az áralkut követően megkötött átalányáras árforma bizonytalanságai és kockázati tartalma árfelhajtó hatású volt.

A költségszakértői elemzés a vállalkozói, szerződéses árral összevetve, a hídépítési tételeknél 0,3 milliárd forint, az útépítési tételeknél 2,2 milliárd forint becsült költségtöbbletet mutatott, amely az átalányár vállalkozói kockázatát jelenti.

Az ÁSZ azt javasolja a kormánynak: szabályozza a kincstári körön kívül felhasznált költségvetési források nyilvántartásának és elszámolásának rendjét, mutassa be az éves költségvetésben a több éves pénzügyi kihatásokkal járó fejlesztési program várható ráfordításait, továbbá hangolja össze az elkészült beruházások használatához szükséges bekötő-, illetve rákötő utak megépítését az érintett tárcák bevonásával.

A gazdasági és közlekedési miniszternek azt javasolják, hogy szabályozza az NA Rt.-nél a vállalkozásba adáskor alkalmazható árképzési forma feltételeit és kötöttségeit, a mérnökkel való szerződéskötés feltételeit, továbbá követelje meg a tervezési, felmérési dokumentáció elkészíttetését a vállalkozásba adást megelőzően.

Az ÁSZ olyan nyilvántartás kialakítását is célszerűnek tartaná, amely lehetővé teszi az állami beruházások alapdokumentumainak hatékony visszakeresését, műszaki, gazdasági és történeti feldolgozását. (MTI)