Tetemesen eladósodott kórházak

Meghaladta a 6,4 milliárd forintot a kórházak múlt év végi, fizetési határidőn túli tartozása - derül ki a szaktárca által összesített felmérésből. Az összeg 8,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A fekvő betegeket gyógyító intézmények összes szállítói állománya a múlt év végén 26 milliárd forint volt, amely a korábbi évhez képest 24 százalékos növekedést mutat.

A kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági vezetők Egyesületének (EGVE) vezetői ma tájékoztatják a parlament egészségügyi bizottságát a gyógyintézmények gazdasági, pénzügyi és infrastrukturális helyzetéről, ahol arról is szó lesz, hogy az 1997 óta félévente végzett vizsgálatokat júliustól a negyedévenkénti monitorozással váltják föl. Az EGVE elnöke szerint az új adatokat tartalmazó eljárással pontos képet kaphatnak az intézmények gazdálkodásáról, így időben megtörténhet a szükséges módosítás. Ari Lajosnak az intézmények jelenlegi gazdálkodásáról ugyan nincsenek hiteles adatai, de attól tart, hogy romlott a helyzet. Ennek nem az idei teljesítménylimit bevezetése az egyetlen oka (a tb a múlt évi teljesítmények 98 százalékát vette az idei finanszírozás alapjául, az ennél többet gyógyítóknak sávos rendszerben, degresszív működési költségvetés jár), hanem a mögötte lévő tényleges teljesítmény. Ugyanis amely intézmény tavaly "felpörgette" a betegforgalmát, annak a 98 százalékos finanszírozás nem okoz gondot. Míg a tisztességesen gazdálkodóknak az idén valóban csökkent a tb-bevételük.

Ari utalt arra is, hogy jól járt az a 30 kórház, amely 2002-ben 2,8 milliárd forint konszolidációs hitelt kapott a költségvetéstől, ám a többiek saját megszorító intézkedéseikkel próbálnak úrrá lenni a bajokon.

A közelmúltban elkészült kórházi helyzetfelmérésből az is kiderült, hogy a 148 kórházból 38-nak nőtt a határidőn túli tartozása, s a kórházak felének van lejárt határidejű kiegyenlítetlen számlája. Az intézmények közül 109-nek nincs 30 napon túli tartozása.

A vizsgálat szerint 1997 és 2003 között növekvő trend jellemezte a szállítói kötelezettségek alakulását, kivétel ez alól a 2002-es év, amikor meghirdetette a kormányzat az adósságkonszolidációt.

Legrosszabb helyzetben az orvostudományi egyetemek, közöttük is a budapesti van. A négy egyetem 2,7 milliárdos határidőn túli tartozásának 67,3 százaléka a fővárosi Semmelweis Egyetemet terheli. Szakértők szerint ennek fő oka az elavult ingatlan- és szakmai struktúra, közrejátszik a párhuzamos klinikák és tanszékek fenntartása is. Emellett elavult az infrastruktúra, rossz az energiahálózat. Nem kedvez a kettős gazda sem, a gyógyítási tevékenységet ugyanis az egészségügyi, az oktatásit az oktatási tárca felügyeli. S költséges a tudományos kutatás is. Ám az adósság-összetétel megállapításához az egyetemek hármas feladatának költségeit külön kellene vizsgálni.