Törvény az EP-képviselők jogállásáról

Bár a választópolgárok már június 13-án megválasztották az Európai Parlament magyar tagjait, az Országgyűlés csak tegnap fogadta el a jogállásukat szabályozó törvényt. A jogszabály elfogadásához kétharmados többség kellett, s el kellett térni a házszabálytól is, hogy a nyári szünet előtti utolsó parlamenti napon megszülethessen az uniós képviselők összeférhetetlenségét, javadalmazását, mentelmi jogát, az Országgyűléssel való kapcsolatát rendezni hivatott törvény.

E szerint tehát magyar uniós képviselők alapdíja a mindenkori főtisztviselői alapilletmény - ami ma 429 ezer forint - két és félszerese, így jelenleg 1 072 500 forint. A tiszteletdíjhoz emellett még hozzáadódik nyelvvizsgánkénti pótdíj, amely C típusú felsőfokú vizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 50 százaléka. Vastagh Pál (MSZP), a tervezetet előterjesztő alkotmányügyi bizottsági elnök szerint ez a díjazás az uniós országok átlagához képest az alsó harmadba esik. Emlékeztetett rá, hogy januárban elbukott az a közösségi szabályozás, amely mindegyik tagállam esetében azonosan rendezte volna az európai uniós képviselők tiszteletdíját, így most a nemzeti keretek között kell azt megoldani, természetesen Magyarországnak is.

A törvény rendezi az összeférhetetlenséget, a közösségi rendelkezések alapján kimondja, hogy az európai parlamenti képviselő nem lehet a nemzeti parlament tagja. Rögzíti azt is: az uniós képviselő nem lehet más EU-s szervezet tagja, illetve tisztségviselője, sem a saját országában, sem más uniós tagállamban nem lehet a kormány vagy a parlament tagja, politikai, közigazgatási, címzetes vagy helyettes államtitkár. De nem lehet sem az Alkotmánybíróság tagja, sem ombudsman, sem az Állami Számvevőszék tisztségviselője vagy számvevője, sem a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, vagy a monetáris tanács tagja. A tisztség összeférhetetlen a bírói vagy ügyészi poszttal, de a fegyveres erők hivatásos vagy szerződéses állományával, illetve a rendőrségi, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományával is. A képviselőknek mandátumuk megállapításától számított 60 napon belül meg kell szüntetniuk az összeférhetetlenséget. Az európai uniós képviselők egyébként tanácskozási joggal részt vehetnek az Országgyűlés munkájában, az integrációval összefüggő napirendi pontok tárgyalásakor.

Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár szerint jobb lett volna "érlelni még" a törvényt, mert abban így most nem szerepel a gazdasági öszszeférhetetlenség, s aggályos a tanácskozási jog is. (TE)