Új uniós elv: egy cél - egy alap

A bővítés óta először ült össze a régiók bizottsága Brüsszelben. A kétnapos ülésen a kohéziós politika jövőjéről egyeztettek az Európai Bizottság (EB) fontos partnerének számító testületben - tájékoztatta lapunkat Balázs Péter. Az EB magyar tagja hozzátette, hogy a tegnapi ülésen két fontos témát emelt ki beszédében. A regionális politika szempontjából elemezte a bővítés hatásait, és ismételten síkraszállt az eljárások egyszerűsítéséért.

Eddig a lakosság 19 százaléka élt olyan régióban, amelynek GDP-je az EU-átlag 75 százaléka alatt van, ma ez az arány 27 százalék. Még szembetűnőbb adat, hogy a bővítés következtében megduplázódott a különbség a legszegényebbek és a leggazdagabb tíz százalék között. Csak úgy lehet közös gazdasági térséget kialakítani, ha a felzárkóztatásról is gondoskodunk; ellenkező esetben a szakadék tovább szélesedne - figyelmeztetett Balázs Péter.

Ahhoz, hogy az emberek az EU-t megszeressék, egyszerűsíteni kell az eljárásokat. A PHARE-támogatások kapcsán már megismertük az EU igényességét, tagként azonban még komplikáltabb bürokráciával kell megbirkóznunk. Többen egyetértenek abban, hogy szükség van az egyszerűsítésre, a biztonságról azonban senki sem szeretne lemondani. Az Európai Parlament és a nettó befizetők egyaránt attól tartanak, hogy "elfolyhatnak" a támogatások az enyhébb ellenőrzés miatt.

Az egyik legfontosabb reform az lehet, hogy az eddigi hat alapot háromra csökkentik (európai regionális fejlesztési alap, európai szociális alap, kohéziós alap). Az elképzelések között szerepel továbbá, hogy érvényesítenék az egy cél - egy alap elvét, jelenleg ugyanis gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy ugyanarra a projektre több alapból érkezik a forrás. Annak érdekében, hogy az EU-ról levegyék a terhet, mindenki (az unió, az államok, a régiók) annyi részt vállalna az ellenőrzésben, amennyi támogatást biztosít az adott programhoz.