Üzleti hangsúlyok Medgyessy amerikai útján
Kifejezetten a gazdasági-kereskedelmi-befektetői-technológiai kapcsolatok erősítésének céljára helyezi a hangsúlyt a magyar kormányzati kommunikáció Medgyessy Péter jelenleg zajló egyesült államokbeli útja kapcsán. Miközben a magyar kormányfő bő másfél évvel ezelőtti washingtoni útjáról Budapesten elsősorban a politikai-szövetségesi kapcsolatok erősítését deklaráló momentumokra helyezték a hangsúlyt a kommunikációban, addig a mostani vizit esetében - némi túlzással - csak a közlemények, tudósítások legapróbb betűit is elolvasók hallották annak hírét, hogy George Bush amerikai elnök ismét fogadja a Fehér Házban Medgyessy Pétert. Pedig fontos kérdések is napirendre kerülnek a mai magyar-amerikai csúcstalálkozón: Medgyessynek adatott meg ugyanis, hogy elsőként, első kézből s azon melegében számoljon be az amerikai elnöknek a hét végi brüsszeli EU-csúcs korszakalkotó döntéseiről.
Ezúttal azonban nem a - gyakran megszokott - magyar kommunikációs hiba miatt tűnik hangsúlytalanabbnak az egyébként valóban a protokollon túlmenő fontosságú találkozó. Inkább ellenkezőleg - tudatos kommunikációról van szó. Magyar kormányzati körök - tulajdonképpen érthetően - nem igazán akarják túlhangsúlyozni a Medgyessy-vizit politikai-szövetségesi vetületét - gondoljunk csak az iraki helyzettel kapcsolatos tragikus fejleményekre, a rendezés bizonytalanságára, s a katonai ottlét egyre kisebb nemzetközi és benne magyarországi támogatottságára. Meg egyéb - tisztán kétoldalú - megoldatlan, s a magyarok számára esetenként megalázó vitás kérdés is van a két ország kapcsolatában, mint a vízumkérdés.
Ezeknél a problematikus témáknál sokkal derűsebbek a kereskedelmi-befektetői-technológiai kapcsolatok, melyek magyar-amerikai viszonylatban kifejezetten kedvezőek. Az USA Magyarország legfontosabb tengerentúli partnere, tavaly - magyar statisztikák szerint - mind az importban, mind az exportban a 8. legjelentősebb reláció volt, úgy, hogy a forgalom szépen bővült, kivitelünk 12, behozatalunk 11 százalékkal. Az idei évben a trend folytatódott, sőt, a dinamika gyorsult, az export ugyanis 21, az import némileg nagyobb mértékben, 24 százalékkal bővült (igaz, ezek az adatok dollár alapúak, s a dollár ugyancsak gyengélkedik). Bár az egyenleg magyar passzívumot mutat, de a helyzet nemcsak azért kedvezőbb, mert a kereskedelmi hiányunk viszonylag csekély a forgalomra kivetítve, hanem azért is, mert annak kiszámolása némiképpen trükkös a multinacionális cégek belső elszámolása miatt. Nem véletlen, hogy a tavalyi magyar statisztikák által regisztrált USA-ba irányuló exportunk értéke 1,3 milliárd dollárnyi volt, miközben az amerikai statisztikák 2,7 milliárd dollár értékű Magyarországról származó bevitelt rögzítettek.
Az amerikai tőke is komolyan beépült már a magyar gazdaságba, s az amerikai cégek hozzájárulása az exporthoz jelentős. Eltérő elszámolású statisztikák léteznek az amerikai befektetésekre (éppen a multik megtelepedése miatt, hiszen esetenként azok valamely külföldi leányvállalata vetette meg lábát Magyarországon), ám durván tizenkétmilliárd dollárra tehető az amerikai működő tőke Magyarországon. Ennél többet mondanak a nevek: olyan világcégek fémjelzik jelenlétüket, mint a General Electric, a General Motors, a Ford, a Guardian Glass, a Coca-Cola, az Alcoa vagy a Sara Lee. Kifejezetten kiemelkedő szerepet játszik az amerikai tőke a távközlésben, a számítástechnikában és az autóiparban.
Nem véletlen, hogy Medgyessy mostani ötnapos amerikai útjának egyik hangsúlyos eleme a kaliforniai vizit, s azon belül is az ottani számítástechnikai óriások felkeresése. A kormányfő ezt maga is külön hangsúlyozza, hiszen - mint fogalmazott - kiemelt célkitűzése a magyar vállalatok helyzetbe hozása az amerikai piacon, az amerikai befektetők érdeklődésének fokozása magyarországi projektek iránt, s a technológiai együttműködés további erősítése. Ennek jegyében találkozott a Magyarországon jelen lévő Oracle szoftveróriás vezetőivel, tett látogatást a félvezetőket előállító Solectron csúcstechnológiai konszernnél, s tekinti meg Washingtonban az IBM elektronikus kormányzás vívmányait bemutató központját. S végül látogatást tesz a nem is olyan régen megnyílt virginiai HTEC-Magyar Technológiai Központban, ahol - úttörőnek számító módszerrel - magyar tudást kínálnak, egyenrangú együttműködési formában az amerikai cégeknek.
A két ország gazdasági kapcsolataiban egyébként is egyre inkább egyenrangú együttműködési formák uralkodnak. Olyanok, mint az a nemrég lapunkban bemutatott projekt, amelynek keretében egy a még szokatlan irányú - innen oda - know-how-átadásra, magyar szabadalomra alapított amerikai cég (Apex USA) magyarországi partnerével (Apex Europe) közösen ott is és itt is termelőtevékenységet folytat, kiegészítve technológiafejlesztéssel és tőkebefektetéssel.
