Az APEH folyamatosan fejleszti a személyi jövedelemadó (szja) beszedésének, illetve az adóbevallások ellenőrzésének adminisztratív és informatikai hátterét, de az ellenőrzési rendszer még mindig nem segíti elő az szja-ból származó bevételek teljes körű behajtását - állapította meg az Állami Számvevőszék. Ennek oka többek között az, hogy jogértelmezési különbségek vannak a Pénzügyminisztérium (PM) és az adóhivatal között. A PM például adóbevallásnak minősíti a munkáltatói adómegállapításokat, az APEH viszont nem, ezért nem is végzi el az adómegállapítással elszámoló magánszemélyek egyszerűsített ellenőrzését. Mivel azonban az utólagos ellenőrzés keretében sem választanak ebből a körből, így mintegy 2,2 millió munkáltatón keresztül elszámoló adóalanyt, vagyis az adózók közel felét egyáltalán nem ellenőrzik. Másként értelmezi a tárca és az adóhivatal az adatszolgáltatókkal szemben kiszabható mulasztási bírság összegének alapját is.
Magyarország uniós csatlakozását követően a csökkenő vámbevételek és a változó áfabevételek miatt a korábbinál is nagyobb jelentősége lesz a szja-ból befolyó összegnek - mutatott rá Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója. A számvevők szerint ugyanakkor az APEH mulasztási bírságolási gyakorlata nem készteti az adózókat kötelezettségeik pontos és időbeni teljesítésére.
A hibásan kitöltött adóbevallások aránya 1998-2003 között átlagosan 50-57 százalék között alakult, 2000-ben és 2001-ben viszont meghaladta a 70 százalékot. Ez jelzi, hogy az adótörvény, illetve az adóbevallási nyomtatványok évenkénti változását - ezek bonyolultsága miatt - nehezen tudják követni az adózók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.