Gyomaendrőd a fejlődés útján

Gyomaendrődnek sikerült felzárkóznia a kedvezőbb fejlődési trendet mutató alföldi kisvárosok köréhez. Az elmúlt évek városfejlesztéssel összefüggő beruházásaival a település valóban vonzó gazdasági és lakhatási környezetet nyújt az itt élő vagy ide települő lakosság és az üzleti szereplők számára. Az idegenforgalmi kínálat bővítésével a városnak sikerült felkeltenie a helyi és a külső befektetők érdeklődését az ágazat iránt.

Több új szálloda és panzió épült, egyre több hazai és külföldi turista tölti szabad idejét a Körösök találkozásánál fekvő kisvárosban. A gyógy- és rekreációs turizmus összekapcsolása a vízi és természeti turizmussal felkeltette a befektetők érdeklődését, és a helyi vállalkozások is szívesen invesztálnak az ágazatba. Az idegenforgalom sikeres generálása önmagában mégsem oldja meg a város legnagyobb gondját: a foglalkoztatás kérdését.

Gyomaendrőd akkor erősödhet meg, ha sikerül modern iparágat képviselő befektetőket hozni a városba. A döntően mezőgazdasági alaptevékenységre és könnyűiparra épülő gazdaság teljesítménye még ma is messze elmarad a nyolcvanas évekétől. A legnagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató, legendás "Enci" cipőgyár romjain több új vállalkozás alakult hasonló profillal, az endrődi "cipészek" ma is jelen vannak a hazai és külföldi piacokon, ám töredék nagyságrendben, s többségük csak időszakosan alkalmaz nagyobb létszámú munkaerőt.

A mezőgazdaság apró, tőkehiányos szereplőkre bomlott, az ágazatban részt vevőknek csak egy része tudott megerősödni, felkészülni az EU-csatlakozást követő időszak új elvárásaira. A kisebb gazdaságok a tulajdonosoknak sem nyújtanak kizárólagos megélhetési forrást. Ellenben biztató, hogy a város a tiszántúli térség egyik olyan halászati és halfeldolgozó bázisa, amely EU-minősítés birtokában van. Speciális, a Körösök vidékére jellemző termékei számára új piaci lehetőségek nyílnak.

Gyomaendrőd nagy gondja, hogy - ellentétben több más dél-alföldi településsel - ide a kilencvenes években sem érkezett befektetői tőke, s elkerülte a privatizációs folyamattal összefüggő tőkebefektetési és vegyesvállalat-alapítási hullám is. A város legnagyobb foglalkoztatója a Kner Nyomda mintegy kétszáz fővel és a svájci tulajdonban lévő, 2001-ben leányvállalatot alapító Mamut Tec AG 120 fővel. A munkaerő döntő hányadát az önkormányzat és intézményei foglalkoztatják, valamint a helyi kis- és közepes vállalkozások.

A kedvezőbb foglalkoztatás és a helyi adó növelése érdekében az önkormányzat saját hatáskörén belül optimális feltételeket alakított ki a befektetői tőke számára, korszerű ipari parkot létesített, kiépítette a teljes közműhálózatot, s az ide érkező üzleti kör egy komfortos, lakható kisváros szolgáltatásait veheti igénybe. Bár az első fecske megérkezett az ipari parkba - több mint 100 főt foglalkoztató üzem épül fel jövőre -, újabb jelentkezők egyelőre csak érdeklődést mutatnak. Pedig itt a képzés és a szakképzés rendszere is rugalmas, alkalmazkodik a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez. A problémás közúti megközelíthetőség mérsékli a megfelelő befektetői környezet vonzerejét, s ez egyelőre beláthatatlan időre korlátozza Gyomaendrőd lehetőségeit más, kedvezőbb fekvésű vidéki kisvárosokkal szemben.