Kijev ismét keletre tekint

Erőink egyesítése növeli a két ország versenyképességét a világgazdaságban, ezért a külföldi titkosszolgálatok igyekeznek megakadályozni az orosz-ukrán közeledést - jelentette ki az orosz elnök azután, hogy Jaltában tárgyalt ukrán partnerével, Leonyid Kucsmával. Putyin ugyan hangsúlyozta, hogy a két ország öszszefogása nem a nyugat ellen irányul, a nyilatkozat hangneme azonban az EUobserver szerint így is a hidegháborús időkre emlékeztetett.

Leonyid Kucsma az Interfax szerint fontos feladatnak nevezte a teljes körű szabadkereskedelmi övezet megteremtését. Ez korábban is szerepelt az orosz-ukrán-fehérorosz-kazah egységes gazdasági tér napirendjén, ám Kijev mindeddig elzárkózott tőle, mivel - nem alaptalanul - úgy ítélte meg, hogy ezzel rontaná az Európai Unióhoz való közeledés esélyeit. Brüsszel új szomszédsági politikája azonban ukrán megítélés szerint kevés kézzelfogható előnyt kínál, ezért ismét előtérbe kerültek a keleti kapcsolatok.

A két államfő ezúttal egy sor konkrét kérdésről is megállapodott. Ezek között szerepelt például az Odessza-Brodi közötti kőolajvezeték beüzemelése: a 2001-ben elkészült létesítmény mindeddig kihasználatlanul állt, mert nem sikerült döntést hozni arról, hogy Közép-Európa, vagy inkább a Fekete-tenger és ezen keresztül a Közel-Kelet legyen a célpont. A mostani döntés értelmében a vezetéken a Fekete-tenger felé szállítanak orosz olajat, ami ugyancsak a keleti orientáció győzelmét mutatja Kijevben. Putyin szerint az év végéig nem kevesebb mint 62 egyezményt írnak alá a két ország gazdasági együttműködéséről, ami végre valódi tartalommal töltheti meg az eddig inkább csak papíron működő egységes gazdasági tér fogalmát - írja a The Moscow Times.