Korlátozott lehetőségek
Az átlagnál nehezebb helyzetben vannak a közszolgálatban dolgozók, ha szakmájukat külföldön szeretnék gyakorolni, uniós munkavállalási lehetőségeik ugyanis korlátozottak. A munkavállalás szabadságát kimondó közösségi elv rájuk nem vonatkozik - derül ki a Belügyminisztérium önkormányzati EU-információs központjában készített tájékoztatóból. A központot a tárca tavaly márciusban nyitotta azért, hogy szakemberek gyakorlati információkkal, szolgáltatásokkal segítsék a helyhatóságokat.
Az unió egyes tagországai szabadon határozhatják meg, kit kívánnak a közszolgálatban alkalmazni, s más tagországok állampolgárait a köztisztviselői státus megszerzéséből teljesen ki is zárhatják. Általában a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgása közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozható. E korlátozásokra vonatkozó részleteket az unió irányelvi szinten szabályozza, a közszolgálatról azonban nincs másodlagos közösségi jogszabály. Ezen a területen az Európai Bizottság közleményei, illetve a bíróság jogértelmezése mutat utat.
A bíróság értelmezése szerint az állások besorolása attól függ, hogy a foglalkoztatottak részt vesznek-e közvetlenül vagy közvetetten a közhatalom gyakorlásában, illetve az adott munka az állam vagy az önkormányzat speciális érdekei védelmének felelősségével jár-e. Ha igen, akkor a tagállamoknak joguk van saját állampolgáruk előnyben részesítésére, a közhatalom meglétét azonban esetenként külön meg kell vizsgálni. Mindezek értelmében közszolgálati dolgozónak minősülnek például a városi építészek, a hivatali tisztségviselők közvetlen tanácsadói és munkatársai, vagy az olyan tudósok, akik állami vezetői, illetve tanácsadói funkciót látnak el. Nem minősülnek viszont ilyennek többek között a postai és vasúti alkalmazottak, az alacsony beosztású műszaki szakemberek vagy az egyetemek idegen nyelvű lektorai.
