Nehéz térségi feladatellátás

Bár Budakeszi - Pilisvörösvár mint kistérségi központ mellett - közigazgatási értelemben kistérségi alközpontként funkcionál, a feladatok ellátásához szükséges forrásokhoz mégsem jut hozzá kellő mértékben a település. A Budakeszin működő okmányiroda ellátási körzetébe tartozik Budajenő, Páty és Zsámbék, ugyanakkor az iroda létesítésekor folyósított pluszpénzeken túl a településnek kell kigazdálkodnia évről évre a működési költségeket. Hasonló módon a város látja el Remeteszőlős és Zsámbék építéshatósági ügyeivel kapcsolatos teendőit, ám a hozzá való költségekről - a fejkvóta alapján - kizárólag Budakeszinek kell gondoskodnia. A kistérség gyámhatósági ügyeinek intézése is Budakeszin összpontosul, az ellátási kötelezettséghez azonban nem társul pluszforrás.

A település oktatási intézményeit látogató iskolások mintegy tíz százaléka a szomszédos községekből jár be, ám az iskola fenntartása kizárólag a budakeszi önkormányzat feladata. Önkormányzatunk az anyagi nehézségek ellenére nem tervez intézménybezárást; csak tavaly két újabb óvodai csoportot és hat új tantermi osztályt indított. Budakeszi önkormányzata összességében 15 intézményt tart fenn, többségük azonban nem csak a települést szolgálja ki. A működtetéshez szükséges pénzek kigazdálkodása azonban kizárólag Budakeszi feladata.

A város évente átlagban kétmilliárd forintból gazdálkodik. Tavaly az évet 300 milliós hiánnyal indítottuk, ám az év végére ezt sikerült ledolgozni. Az idén, jórészt a közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatásai miatt, a település már százmilliós deficitet halmozott fel, az év végére azonban Budakeszi költségvetése egyensúlyba hozható. Az önkormányzat várhatóan heteken belül megállapodik a Budapesti Közlekedési Részvénytársasággal (BKV) a kék buszjáratokról. Míg a korábbi években általában 26 millió forintot fizetett a település a közlekedési vállalatnak azért, hogy a buszok a közigazgatási határon túlra is járjanak, az idén ezt mintegy 15 millió forintból sikerül megoldani.

Budakeszi mint agglomerációs település, továbbra is küszködik a Budapestről kiköltözők gondjával. A legóvatosabb becslések szerint is "saját" 13 ezer lakója mellett mintegy kétezren nincsenek állandó lakosként bejelentve. Bár ők is igénybe veszik a helyi oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat, valamint az infrastruktúrát, adójukkal mégsem Budakeszit, hanem döntően a fővárost gazdagítják. Ez a legóvatosabb becslések szerint is több tízmilliós bevételkiesést jelent évente a településnek. Budakeszi - legalábbis ami a központi költségvetésből folyósított forrásokat illeti - szegény település, lakói azonban igencsak tehetősnek számítanak: vásárlóerő-paritáson számítva Budakeszi a hasonló lélekszámot magukénak tudó hazai kisvárosok rangsorában az ötödik helyet foglalja el.

Miután Budaörsön, Törökbálinton és Biatorbágyon összpontosulnak a térségbe települt multicégek, Budakeszi az iparűzési adó jótéteményeiből sem részesül. Viszont a településen keresztül zúdul át a célforgalom, így ez is komolyan megterheli a települést. Többek között az M0-s északnyugati szakaszának mielőbbi megépítése érdekében ült le néhány hete Budakeszi, valamint Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár, és három fővárosi önkormányzat polgármestere, hogy egyeztessék álláspontjukat. A létrejövő szövetség a remények szerint érdemben tudja majd befolyásolni a központi döntéseket. Budakeszi szeretné, ha 2010 előtt elkezdődnének a szükséges beruházások.

A vállalkozások számára tenné vonzóvá Budakeszit, hogy megkezdődött a budaörsi út mentén egy 20 hektáros ipari-kereskedelmi övezet kialakítása. Most folyik a terület belterületbe vonása, amelyet egy-két éven belül már birtokba is vehetnének a vállalkozók. A budakeszi sportrepülőtér hasznosítására az önkormányzat most folytat tárgyalásokat a területen működő sportegyesületekkel.