Kínai turisták: leomló falak

Mától újabb 27 európai országban tehetnek turistautakat szervezett csoportokban az érdeklődő kínaiak - az Európai Unió és a kínai nemzeti idegenforgalmi hatóság egyezménye alapján. Ezzel csaknem teljessé válik - az Új Kína hírügynökség szerint 53-ra emelkedik - a kínaiak számára hivatalosan engedélyezetten látogatható európai országok száma.

Magyarország a "régiek" között foglal helyet, hozzánk már tavasz óta jöhetnek a szervezett kínai turistacsoportok. A listára újonnan felvettek között van Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észt-, Finn-, Francia-, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyel- és Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. A nem EU-tagokkal Peking külön állapodott meg.

Kínai magyarázat szerint az anyagi gyarapodás tette lehetővé a fokozott utazási kedv kielégítését: "2003-ban először haladta meg az egy főre jutó kínai GDP az ezer amerikai dollárt, a kínai állampolgárok összes valutamegtakarítása pedig elérte a kilencvenmilliárd dollárt. Ezek a körülmények ösztönözték a külföldi utazásokat." Tavaly 20,2 millió kínai turista járhatott külföldön, 21 százalékkal több, mint 2002-ben, és számuk első ízben volt több a japánokénál. Kína ezzel beküzdötte magát a tíz legtöbb utazót kibocsátó ország közé.

Az 1994-től 2003-ig terjedő évtizedben összesen csaknem százmillió kínai utazott külföldre, számuk évről évre átlagban 13,87 százalékkal növekedett. Az évi százmilliós kiutazói számot 2020 körül tervezik elérni, de ez akkor is csak egy szűk réteg lesz. Manapság a legolcsóbb külföldi út 1325 dollárba kerül, miközben az évi átlagjövedelem ezer dollár körüli; a kiutazóknak mintegy 6000 dollárt banki letétbe kell helyezniük, mintegy biztosítékként arra nézve, hogy haza is fognak térni - írja az AFP.