Munkára ösztökél a valutaalap

Miközben a globális gazdasági pezsgésnek és az élénk pénzpiacoknak köszönhetően az eurózóna idei gazdasági növekedési kilátásai is javulnak, a belső szerkezeti problémákkal kapcsolatos aggályok a valutaalapot a potenciális növekedési ráta mérséklésére késztették. Míg eddig hosszabb távon az IMF 2,5 százalékos bővülést tartott elérhetőnek az eurózónában, addig most már csak kétszázalékosat.

Az IMF fő aggálya a munkában állók alacsony aránya, amely részben a lakosság elöregedésével áll összefüggésben. A munkaerőpiac és a nyugdíjrendszerek reformja terén ugyan kézzelfogható előrelépés történt, de a "politikai fáradtság" hamar beköszöntött, és a kormányok a szükségesnél kevesebbet tettek az emberek munkára ösztönzésére. Az IMF szigorúbb fellépést javasol az EU-nak a tagállamokkal szemben, a reformokkal elmaradó kormányok "megnevezését és megszégyenítését" ajánlva. Maga a valutaalap Német- és Franciaországra mutat rá, mint ahol a munkaerőpiac rugalmatlansága jelentős részben felelős a növekedés lassúságáért - írja a Financial Times.

Az IMF az EU lisszaboni versenyképességi programját is úgy alakítaná át, hogy abban nagyobb hangsúlyt kapjon a munkára ösztönzés. Michael Deppler, a valutaalap európai igazgatója szerint a lisszaboni célok között "minden prioritás, így nincs prioritás". Az IMF változtatna a stabilitási paktumon is: nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak, ha a túlzott deficitért a gazdasági körülmények, nem pedig a gazdaságpolitika a felelős; jobban ösztönözné a kormányokat a deficit csökkentésére, ha a körülmények kedvezőek; és jobban hangsúlyozná a deficit és a fenntartható növekedés közötti kapcsolatot. A paktum alapelvét ugyanakkor megfelelőnek tartja az IMF - tudósít az AFP.