Nővértoborzó a szomszédból
Az ápolói és a szülészi szakmát automatikusan elismerik az Európai Unió tagállamaiban, így akár tartani is lehetne e szakemberek nagyarányú elvándorlásától. Ám a Magyar Ápolási Egyesület elnöke szerint hiába várják a jól képzett egészségügyiseket Európa gazdagabbik felének kórházaiba, a nyelvtudás hiánya gátolja a magyarok külföldi munkavállalását. Gondot jelent az is, hogy e réteg 90 százaléka nő, többnyire családosak, ami nehezíti az otthontól való elszakadást.
A jelenleg külföldön dolgozó 800-900 ápolónő többsége Írországban, Angliában, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államokban vállalt munkát. A szomszédos Ausztria eddig 120 szakembernek adott ki munkavállalási engedélyt, ők napi vagy heti ingázók. Az osztrákok várhatóan lazítják a szigort, így a mostaninál valószínűleg többen szegődnek el a Lajtán túli gyógyintézményekbe. Annál is inkább, mivel ott a havi keresetük eléri a bruttó 1380 eurót, ami háromszorosa a hazai, főiskolát végzett pályakezdő ápolói fizetésnek.
A Magyar Ápolási Egyesület felmérte a magyar kórházak ápolói ellátottságát. A fővárosi kórházakban 20-50 százalékos a betöltetlen állások aránya. Nógrádban 10-15, Szabolcs-Szatmár-Beregben 3-5, Csongrádban 15, Békésben 5 százalék az üres szakápolói álláshely. Azt is tudakolták, hogy alkalmaznak-e külföldieket, s ha igen, mely országokból. Kiderült, hogy legtöbben Romániából valók, de dolgoznak magyar kórházakban lengyelek, szlovákok, ukránok, vajdaságiak is. Mindenhol feltétel a magyar nyelvtudás. Van, ahol egyhavi felügyelet mellett végzett munkához, máshol az oklevél elismeréséig segédápolói munkakörhöz kötik a végleges felvételt. Veszprém és Vas megyében hirdetéssel és személyes felkereséssel, Budapesten toborzással próbálkoznak a potenciális munkaerő megnyeréséért. Hazánkban 250 körüli külföldi ápoló dolgozik.
Balogh Zoltán szerint nagy az elszívó hatása az itthoni munkahelykínálatnak is, 2000-ben végzett felmérésük azt mutatta: Budapesten 17-20 százalékos a fluktuáció. Nehezíti a helyzetet, hogy a százezer lakosra számított ápolók száma még az unióhoz májusban csatlakozott országok között is nálunk a legalacsonyabb.
A szaktárca januári felmérése szerint az egészségügyi szakdolgozók közül a legfiatalabbak között a legnagyobb az elvándorlás, így kiszámítható, hogy a szakemberek nyugdíjba vonulását nem tudják kompenzálni.
