Puhuló közép-európai kormányok
A közép-európai politikai vezetőknek egyre kevésbé áll érdekükben, hogy végrehajtsák az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges fiskális megszorításokat - nyilatkozta Charles Robertson, az ING londoni közgazdásza a The Wall Street Journal Europe-nak. A neves gazdasági lap szerint a magyar kormányválságot a reformokkal szembeni ellenállás váltotta ki, míg Cseh- és Lengyelországban is jól érzékelhető a nemrég újjáalakult baloldali kormányok "puhulása".
A kormányáról tartott bizalmi szavazást nagy nehezen megnyerő cseh miniszterelnöktől, Stanislav Grosstól a legtöbb elemző azt várja, hogy a népszerűségi szempontokat előbbre sorolja a szükséges megszorító intézkedéseknél. Márpedig a nyugdíjrendszer és az egészségügy reformjának halogatása oda vezethet, hogy nem sikerül a terveknek megfelelően csökkenteni a költségvetés hiányát, és így meghiúsulhat az euró 2010-re tervezett bevezetése. A kabinet vezető erejét adó szociáldemokraták népszerűsége - mint azt az európai parlamenti választásokon elszenvedett csúfos vereség is jelezte - mélyponton van, és a pragmatikus politikusként ismert Gross két évvel a választások előtt aligha fogja megkockáztatni, hogy például az egészségügyi ellátás fizetőssé tételével tovább rontson a helyzeten.
A Bloomberg által megszólaltatott szakértők szerint Gross sokkal nagyobb figyelmet szentel a közvélemény-kutatások eredményeinek, mint elődje, a június végén távozott Vladimír Spidla tette. Tomás Lebeda politológus egyenesen úgy fogalmaz, hogy a 34 éves jogászt a párt pozícióinak erősítése végett állították csatasorba a szociáldemokraták, márpedig ezt kizárólag populista intézkedésekkel lehet elérni. Ezt támasztja alá, hogy a mindössze kétfős parlamenti többségű koalíciós kormány megalakulásakor a miniszterelnök megígérte: javítani fogja a gyermekes családok helyzetét, és emeli a nyugdíjakat.
Lengyelországban ugyancsak népszerűségi megfontolások állnak annak hátterében, hogy a kormányzó szociáldemokraták (SLD) rákényszerítették Marek Belka miniszterelnököt a több évre szóló fiskális takarékossági csomag visszavonására. A Jerzy Hausner gazdasági miniszter nevéhez fűződő előterjesztés értelmében 2007-ig a GDP nagyjából négy százalékával, 54,4 milliárd zlotyval csökkennének a közkiadások. Ennek következtében a mostani 5,7-ről éves szinten 3 százalék alá mérséklődne a GDP-arányos deficit. A többek között nyugdíjkorhatár-emelést és a szociális járadékok lefaragását is tartalmazó csomag nagyobbik, még szavazásra váró része az SLD nyomására június helyett legkorábban augusztus végén kerülhet a varsói törvényhozás elé.
Addig meglehetősen ingatagnak tekinthető Miroslaw Gronicki jövő évi költségvetési tervezete: ez 35 milliárd zloty alatti hiányt irányoz elő, ami az Interfax hírügynökség szerint nagyon derűlátó adó- és privatizációs bevételi várakozásokon alapul.
