Tovább ketyeg a menekültbomba

Minden egyes tagállamnak hozzá kell járulnia a határok és partvidékek védelméhez, azoknak is, amelyeknek határait nem veszélyeztetik közvetlenül a bevándorlók tömegei - nyilatkozta a Financial Times Deutschlandnak Rocco Buttiglione leendő bel- és igazságügyi biztos, aki nemrégiben "időzített bombának" nevezte a menekültügyi kérdést. Az olasz politikus szerint Spanyol- és Olaszország a partvidékek védelmével szolgáltatást nyújt olyan tagállamoknak is, amelyeknek nincsenek külső határai, ezért a költségekhez nekik is hozzá kellene járulniuk.

A javaslat komoly viták forrása lehet, mivel a költségek megosztása felveti a közös bevándorlási politika megalkotásának szükségességét is. Ha ugyanis valaki fizet egy szolgáltatásért, joga van dönteni arról, hogy mire menjen a pénze - ismerte el Buttiglione.

Az olasz Európa-ügyi miniszter felvetése egyébként nem teljesen új. Tony Blair brit kormányfő már két évvel ezelőtt javasolta, hogy a menekülteket nagy számban kibocsátó országokban vagy az EU határállamaiban állítsanak fel táborokat, ahol a menekültjogi státusért folyamodók tartózkodhatnak kérelmük elbírálásának ideje alatt. Ezt akkor sokan támadták, mára azonban a tervezet letisztultabb formájáról tárgyalnak Brüszszelben. A mediterrán térségen kívül nem hoznának létre táborokat, és azokban "nem uralkodnának a koncentrációs táborokhoz hasonló állapotok" - ígérte Buttiglione.

Jelenleg is folyik a közös politika alapjait képező jogszabályok megalkotása - tájékoztatta lapunkat Zanathyné Martin Györgyi, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Az idén uniós szinten rögzítették azt, hogy ki kaphat menekültstátust, és milyen adminisztratív procedúrán kell átesnie, emellett meghatározták a menekülteknek nyújtandó segélyek minimumát. Eddig olyan országokba vitték az embercsempészek a menekülteket, ahol több pénzt kaptak, mert ez a pénz a bűnözők kezébe került. Ennek kiküszöbölésére több országban már jegyrendszert vezettek be.

Magyarország támogatja az egységes bevándorlási politika megalkotását és a közös határvédelmet egyaránt. Bár a határőrizet valószínűleg nemzeti kompetenciában marad, a következő programozási időszakban már létrehoznak egy alapot, amelyhez minden tagállamnak hozzá kell majd járulnia. Az alap kifizetéseire a külső határokkal rendelkező országok lesznek jogosultak a határok hossza vagy a veszélyeztetettség alapján - mondta Rádi Gyula, Magyarország brüsszeli állandó képviseletének munkatársa. Mivel Magyarországra is nagy nyomás nehezedik, és több száz kilométernyi külső határszakasza van, egyértelműen az alap kedvezményezettjének számít