A minimálbér drasztikus emelése súlyos következményekkel járt

Kevesebb munkahely, lassúbb növekedés, csökkenő beruházás és fogyasztás, a gazdaság szürke zónájának valószínű terjedése - ez volt a mérlege a drasztikus minimálbér-emelésnek állítják a Közgazdasági Szemlében a közelmúltban megjelent tanulmány szerzői.

A minimálbér két év alatt történő megduplázása 2001-2002 között - pusztán a statisztikák alapján - sokak életszínvonalát javította, hiszen az 1998-as szinthez viszonyítva több mint négyszeresére nőtt a legalacsonyabb keresettel foglalkoztatottak aránya. Az elmúlt két évben pedig a minimálbér több százalékot veszített a vásárlóértékéből. Ennek tükrében jogosnak tűnnek azok a - szakszervezeti és politikusi - követelések, hogy jövőre újra érzékelhetően emelni kell a minimálbért. Ám a minimálbér drasztikus emelése egyéb hatásokkal is járt.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársai, egyetemi oktatók - Halpern László, Koren Miklós, Kőrösi Gábor és Vincze János - a minimálbér jelentős emelése melletti érveket - fehéríti a gazdaságot, növeli a költségvetési bevételeket, stabilizálja az államháztartást, a növekvő fogyasztás révén gyorsítja a gazdaság növekedését - vizsgálták.

Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb minimálbérhez vitathatatlanul magasabb átlagbér tartozik ugyan, ám visszafogja a foglalkoztatást és ezáltal a fogyasztást is. Így lassítja a gazdaság növekedését, és a lehetségesnél mérsékeltebbé teszi az életszínvonal növekedését. A vállalatok termelését és profitját is csökkenti, amely "veszteség" azonban már az adóelkerülés minimális emelésével "behozható". Összességében tehát nő az érdekeltség a szürkegazdaságban. Legalább ilyen gondként említik a szerzők, hogy a jelentős minimálbér-emelés felborítja a vállalati bérek és keresetek belső arányait.

A makrogazdasági hatások is kedvezőtlenek, lassul a gazdaság, romlik a költségvetés egyensúlya. Hogy ez rejtve maradt, annak egyik oka, hogy a gazdaság nőtt, így ezek a folyamatok a lehetségesnél kisebb javulásban jelentek meg. A másik ok, ami miatt a jelenség elkerülte a közvélemény figyelmét: azok a vállalkozások, amelyek leginkább megsínylették a minimálbér jelentős emelését, méretük és csekély érdekérvényesítő képességük okán nem érték el a média és a politika "ingerküszöbét." (nol)