Javuló magyar termelékenység
Magyarországon 1995 és 2003 között évente átlagosan 2,9 százalékkal nőtt a munkatermelékenység - derül ki a tanácsadó cég most közzétett elemzéséből. Az anyag - amely kilenc ország összesen száz vállalati beruházási projektjének vizsgálatán alapul - a következő évekre is látványos termelékenységbővülést jósol a magyar gazdaságban.
Miközben a tendenciák Spanyolországot kivéve mindenütt javulást jeleznek, a helyzet továbbra sem ad okot elégedettségre. A Proudfoot szerint az átlagos termelékenységi ráta a kilenc országban még az idén is csak 62 százalékot tett ki; ez ugyan egy ponttal jobb eredmény a 2003-asnál, ám még mindig azt jelenti, hogy alkalmazottanként évente 85 munkanap veszendőbe megy. Az ágazatok közül a távközlés, az autógyártás és a gépipar jár az élen a termelékenységi versenyben, míg az élelmiszer- és a papíripar, valamint a banki és pénzügyi terület a sereghajtók közé tartozik.
Az elmúlt években megfigyelt termelékenységbővülést a tanácsadó cég részben arra vezeti vissza, hogy a recesszió közepette a vállalatok kénytelenek voltak csökkenteni alkalmazottaik létszámát, míg Francia- és Németországban a munkaidőszabályok szigorítása is hatékonyabb munka megkövetelésére sarkallta a menedzsereket.
A tanulmány annak a felmérésnek az eredményeit is közli, amely a szóban forgó országok mintegy ezer közepes és nagyvállalati vezetőjének véleményét tükrözi. A menedzserek jó hetven százaléka a termelékenység javulását tapasztalta 2003-2004 folyamán, és nagyjából ugyanennyien a következő évekre is javulást várnak. A legtöbben a tőkeberuházások fokozásában látják ennek zálogát, ám egyre többen ismerik fel, hogy ez önmagában nem elegendő - fogalmaz a jelentés. A tanácsadó cég szerint ugyanis a termelékenységet gátló tényezők között a menedzsment tervezési és ellenőrzési tevékenységének hiányosságai állnak az első helyen.
