Ki enged a negyvennyolcból?
Tony Blair levélben kérte Romano Prodi leköszönő bizottsági elnöktől, hogy az Egyesült Királyság továbbra is kapjon mentességet a közösségi foglalkoztatási szabályozás alól - írja az EUpolitix. A brit kérés voltaképpen reagálás az Európai Bizottság új munkaidő-irányelv reformtervére, amelyet Brüsszel szeptember 22-ig szeretne nyilvánosságra hozni (VG, 2004. április 2., 3. oldal).
A bizottság a hírek szerint 48 órában maximálná a heti munkaidőt. Egyúttal megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a munkaadó egyéni munkaszerződés "önkéntes" aláíratásával mégis hosszabb munkaidő elfogadására kényszerítse a munkavállalót, mivel úgy tartják Brüsszelben, hogy az egyéni opt-out minden védelem nélkül nem elfogadható. Bizottsági, hivatalosan meg nem megerősített elképzelések szerint a felek kollektív szerződésben rögzítenék, hogy mennyivel lehet hoszszabb a munkaidő, és a munkavállalónak még ezután is jogában állna igent vagy nemet mondani.
Jelenleg Anglia mellett több más tagállamban is "megszegnék" a 48 órás előírást a készenléti szolgálatot teljesítők (tűzoltók, orvosok, szállodai és vendéglátó-ipari foglalkoztatottak stb.).
Magyarországon törvény teszi lehetővé az opt-out alkalmazását - tájékoztatta lapunkat Ladó Mária, a Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. S hozzátette: nyomban hozzálátnak a magyar hivatalos álláspont kialakításához, amint megkapják az Európai Bizottság javaslatait. Magyarország jelenleg két területen, az egészségügyi dolgozókra vonatkozó ügyeleti szabályozás és a készenléti jellegű munkakörök esetében él az opt-out lehetőségével. Vagyis az eltörlése mindenképpen problémát jelentene számunkra, és nem csupán az egészségügyben - állítják a szakértők. A járható út az lehetne, ha maradna az opt-out, olyan garanciák beépítésével, amelyek egyidejűleg biztosítanák, hogy a munkaidő meghoszszabbítása valóban önkéntes alapon történjen.
