Logisztikai központtá válni

Kaposvár nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy néhány éven belül a dél-dunántúli régió logisztikai központjává váljon. A várost erre a szerepre predesztinálja, hogy gyakorlatilag a somogyi, tolnai, baranyai térség mértani középpontjában fekszik, és közvetlen vasúti összeköttetése van az adriai-tengeri kijárattal. A taszári légibázis megléte is ezt a törekvést erősíti.

Az elmúlt hat évben többmilliárdos infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket hajtott végre saját, illetve állami források igénybevételével Kaposvár, hogy a logisztikai központtá váláshoz szükséges feltételek mindegyikét biztosítsa. Állami beruházás keretében épült meg 2001-2002-ben az M9-es autópálya 22 kilométeres elkerülő szakasza, mintegy 20 milliárd forintos költséggel. Kaposvár ugyanakkor bírja a kormányzat ígéretét arra nézve, hogy az M9-es építését tovább folytatják. Komolyan lobbizik a város azért is, hogy 2010-ig megépüljön az M65-ös gyorsforgalmi út Pécs-Kaposvár-M7-est összekötő szakasza. Ez utóbbi kiépítése része az országos közúthálózat-fejlesztési tervnek is, de jelenleg még csak tervezési fázisban van. A három érintett önkormányzat - a Somogy megyei, a kaposvári, valamint a taszári - együttes pénzügyi szerepvállalásával készült el a taszári légibázis polgári terminálja, mintegy 700 millió forintos ráfordítással. A további fejlesztést azonban kérdésessé teheti, hogy a kormányzat folyamatosan lebegteti a taszári katonai repülőtér bezárását. Amennyiben a légibázis megmaradna, úgy mihamarabb szükség lenne egy cargobázis felépítésére. Ehhez az önkormányzat már keresi a potenciális pénzügyi befektetőket.

Az elmúlt hat évben a város mágnesként vonzotta a tőkeerős ipari beruházókat. Két ipari park alakult ki ez idő alatt. A Videoton égisze alatt működő első park többek között olyan beruházók bizalmát tudta megnyerni, mint a Sanyo és a Philips, az önkormányzat szerepvállalásával kialakított második ipari park betelepülő vállalkozásai között pedig megtalálható az amerikai Purina és a NABI. A harmadik, úgynevezett keleti ipari park kialakítása most van folyamatban. A nagy befektetési hullámnak köszönhetően 1999 óta a társasági adó hatálya alá eső cégek árbevétele és saját tőkéje reálértékben is növekedett, és nőtt a város iparűzési adóból befolyó bevétele is. Az elmúlt két évben azonban ez a dinamikus növekedés megtorpant, a cégek kevesebbet ruháznak be telephelyeiken, s ha nem is jelentős mértékben, de nőtt a munkanélküliség is.

A 2001-2002-es időszakban a város mintegy tízmilliárd forintot fordított oktatási és kulturális intézmények fejlesztésére, valamint otthonteremtésre. Többek között kétmilliárd forintért elkészült egy 450 férőhelyes, a legkorszerűbb elvárásoknak is megfelelő középiskolai kollégium, 1,2 milliárdért pedig egy tanétterem és -szálloda. Ötvenszázalékos állami szerepvállalással 280 önkormányzati bérlakás épült Kaposvárott. Összehasonlításul: a megelőző tíz évben öszszesen 34 bérlakást épített a város. Folyik a csatornázás, erre az elmúlt években másfél milliárdot fordítottunk, s a cél, hogy 2006-2007-re százszázalékos legyen a közművesítettség.

Összesen 12 kiemelt projekt esetében kívánja Kaposvár igénybe venni az unió pénzalapjainak támogatását. Az egyik legjelentősebb - 12 milliárd forintos - fejlesztés kétszáz környező település és Kaposvár összefogásával valósulna meg: a Kapos menti hulladékgazdálkodási program 10 százaléknyi saját erőből és 90 százaléknyi uniós támogatásból jöhetne létre. A másik - uniós forrásból megvalósuló - fontos fejlesztés a belterületi rehabilitációt célozza. Másfél milliárd forintért felépülhet az új vásárcsarnok, egymilliárdból pedig megújulhat a város lepusztult ipari övezete. Mindkét program esetében 90 százalékos uniós támogatásra számít a város.