Magyar biztos a török csatlakozás hatásairól
Jókora kavicsot dobott a vízbe Frits Bolkestein egységes piaci ügyekért felelős EU-biztos, midőn a flandriai Leiden egyetemének évnyitóján úgy vélte, hogy egy esetleges török uniós tagság mai formájában ellehetetlenítené a közös regionális és agrárpolitikát. Ráadásul - ha az EU következetes akarna maradni - akkor igazából Ukrajnát és Fehéroroszországot is fel kellene venni, lévén, hogy ezek igazából "sokkal európaibb" államok, mint Törökország. A szókimondásáról közismert holland liberális politikus fejtegetése főként azért keltett feltűnést, mert megközelítése azon kivételes esetek közé tartozott, amikor az érvelő nem Törökország felkészültsége, tagsági érettsége felől közelített az esetleges "török bővítés" felé, hanem az Európai Unió oldaláról mérlegelte a várható következményeket.
Bizottsági illetékesek már korábban is emlékeztettek brüsszeli háttérbeszélgetések során, hogy egyértelműen problémamegkerülés csak arra összpontosítani, mit tesz vagy nem tesz Ankara a tagsági törekvések fényében. "Előbb-utóbb minden formai feltételt teljesíteni fognak, megszületik majd minden törvény, a csatlakozási tárgyalásokon netán kitárgyalt hosszú átmeneti idők is le fognak végül járni. Legkésőbb akkor kell majd szembenézni azzal a kérdéssel, hogy képes lesz-e teljeskörűen megemészteni a tényleges tagságot az, ami addig az EU volt?" - tette fel a kérdést egy uniós diplomata.
Balázs Péter, a közösségi re-
gionális politikáért felelős biztos a Világgazdaságnak nyilatkozva maga is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az Európai Bizottság felelős módon akar eljárni a tagországok felé, akkor minimum három fontos kérdésre válaszolnia kell az októberi jelentésében. "Meg kell vizsgálni, hogy milyen hatással lehet az Európai Unióra egy olyan hatalmas népességű ország, ahol az egy főre jutó GDP az unió alig negyedét éri el? Hogyan csapódik majd le mindez a közösségi alapok elosztásában és általában a finanszírozásban?" - mutatott rá mindenekelőtt Balázs, emlékeztetve arra, hogy a most belépett "tízek" esetében is a csatlakozási tárgyalások végjátékára hagyott "pénzügyi csomag" okozta a legnagyobb fejfájást.
Második fontos témakör szerinte az uniós döntéshozás. Utalt arra, hogy "dinamikus modellben kell gondolkodni", nem tévesztve szem elől, hogy egyes szakértői vélemények szerint a jelenleg 70 milliós török népesség 2050-re elérheti a 100 milliót is (Németország lakossága 83 milliós). Azaz, Törökország könynyen "az unió legnépesebb tagállama lehet, egy olyan döntéshozási modellben, amely viszonylag jelentős mértékben figyelembe veszi a népességi súlyt a döntéshozást befolyásoló tagállami súlyok meghatározásakor".
Végül Balázs szerint az is mérlegelendő kérdés, hogy milyen hatással lehet az Európai Unió közvéleménybeli megítéltségére a török tagság kérdése. "Az utóbbi időben bizonyos visszaesés tapasztalható az EU népszerűségében. Nem közömbös, hogy a tárgyalások megkezdése erősíti-e vagy tovább gyengíti az unió elfogadottságát a közvélemény szemében, főként egy olyan időszakban, amikor például az alkotmányos szerződés elfogadása a tét" - mutatott rá.
Günter Verheugen bővítési biztos az elmúlt napokban tárgyalt Törökországban, hogy a tervek szerint október közepén esedékes jelentéshez az utolsó helyszíni információkat begyűjtse. E jelentésnek lesz része az a tervbe vett átfogó "hatástanulmány", amelynek szerkesztését szintén Verheugen koordinálja, s amelynek elvben a Balázs által is említett kérdésekre is válaszolnia kell.
