Maradhat az új tagok támogatása

Brüsszel



Nem volt téma az EU-országok hét végi pénzügyminiszteri találkozóján Nicolas Sarkozy azon ötlete, hogy korlátozzák a felzárkóztatási alapok juttatásait minden olyan tagállamnak, ahol a társasági adó nem éri el az EU-átlagot. Maga a francia miniszter is csak érintőlegesen említette ezt, a témának szentelt munkaebéd során, amire azonban utóbb egyetlen résztvevő sem reagált.

A Hága melletti Scheveningenben tartott másfél napos találkozón az EU25-ök pénzügyi vezetői alapvetően három témakörrel foglalkoztak: mélyreható vitát folytattak a következő hétéves költségvetés kezeléséről, véleményezték az Európai Bizottság javaslatát a stabilitási paktum jövőjéről, és reagáltak a társaságiadó-alapok harmonizálását szorgalmazó Bolkestein-papírra. Ezt megelőzően az eurózóna 12 tagja - Jean-Claude Juncker személyében - két és fél évre megválasztotta "Mr. Eurót", aki januártól a csoport képviselőjeként jár majd el.

Az új közös költségvetés lehetséges keretszámát illetően az egyszázalékos költségvetési plafonért küzdő hatok megismételték eddigi érveiket. Francia és német részről mindezt azzal egészítettek ki, hogy bírálták az Európai Bizottságot, amiért egyfelől a nemzeti költségvetési hiány kurtítását szorgalmazza, másfelől a közösségi büdzsé növelésére szólít fel. Brit részről ismét hitet tettek a mellett, hogy a kiadások növelése helyett a közös kiadások csökkentése a helyes út, például egyes közös politikák nemzeti hatáskörbe utalásával. Végül úgy döntöttek, hogy az év végéig félreteszik a vitát a lehetséges keretszámokról, ehelyett áttekintik az EU-finanszírozásra számot tartható közös politikákat, igyekeznek megegyezni a lehetséges prioritásokban, és az ebből kikerekedő összeget vetik össze a még elfogadhatónak tekintett költekezési plafonnal. Ez egybevág a magyar törekvésekkel is.

Eddig sem sikerült eljutni a stabilitási paktum kérdésében. Mindenki egyetértett abban, hogy a paktum hasznos és szükséges, illetve hogy kerülni kell a szerződés módosítását. Azt a bizottsági felvetést azonban, amely az eddigiekhez képest nagyobb rugalmasságot engedne meg az esetleges túlköltekezőkkel szemben, oly mértékű véleménykülönbség fogadta, hogy Zalm holland pénzügyminiszter kísérletet sem tett az álláspontok összefoglalására, csupán azt konstatálta, hogy további vitákra lesz szükség.

Nagy érdeklődés kísérte a társaságiadó-alapok harmonizálásáról szóló Bolkestein-javaslatot. A holland biztos érvelése szerint ma összevethetetlenek a nemzeti társasági adók. Frits Bolkestein előterjesztése ugyanakkor nem szólt érdemben a harmonizálás mikéntjéről. Észt-, Írország, Málta, Nagy-Britannia és Szlovákia ellenzett bármilyen harmonizációt, az ellen azonban nekik sem volt kifogásuk, hogy munkacsoport alakuljon a javaslatban foglaltak lehetséges értelmezéséről. Ez utóbbit támogatta Magyarország is, szükségesnek tartva a részletek megismerését az érdemi állásfoglalás előtt.

Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter sajtóértekezletén határozottan cáfolta, hogy nagy port kavart felvetésében a nemzeti társaságiadó-ráták egységesítésére - vagy minimumszint rögzítésére - törekedne. Ehelyett a közösségi támogatások oldalán szeretne módosítani azon az "igazságtalanságon", hogy egyes országok a magas közösségi támogatással finanszírozzák meg az alacsony társasági adókat, nagybefektetők "elszívását" eredményező versenyelőnyhöz juttatva ezzel gazdaságaikat.