Meddig terjedjen az orvosok felelőssége?
Ha valakinek a hozzátartozója az orvos hibájából megrokkan, netán meghal, akkor természetes, hogy azt szeretné, ha kártérítést kapna és a felelőtlen orvost is megbüntetnék. Az egyre inkább terjedő gyakorlat mégis az, hogy "csak" kártérítés fizetésére kötelezik a vétkest, de a hivatásától nem tiltják el, hiszen ezzel teljesen lerombolnák egy ember egzisztenciáját.
Dr. Dósa Ágnes orvosjogász orvosként lett jogász. Ennek az a nagy előnye, hogy az orvosok jobban, könnyebben elfogadják jogászként, mert beszéli a nyelvüket. Nemrég olyan kényes témában írt könyvet, mint az orvosok kártérítési felelőssége.
Az orvosjogász elmondta, hogy a felperesnek nagyon sokszor nem a pénz a lényeg, hanem valamiféle elégtétel azért, ami történt. A bírói gyakorlat elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a nem vagyoni kártérítés mostani gyakorlata egyértelműen az elégtétel funkciót szolgálja, tehát a nem vagyoni kártérítés az, ami a személyiséget ért károkért, a személyiségi jogok sérelméért jár. Olyan változások mentek végbe a bírói gyakorlatban, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a büntetőjogi szankció szerepét átvéve kezd kidomborodni az elégtétel.
Régen a bírói gyakorlat azt mondta, hogy a hozzátartozó elvesztése sorsszerű esemény. Normál esetben nem jár érte kártérítés, csak akkor, ha valakinél patológiás gyászreakció alakult ki. Amikor betegség szintet elér a gyászreakció, ezért jár kártérítés, amivel a bírói gyakorlat rengeteget küszködött. Ha egy szülő elveszti a gyerekét, akkor mi a normális gyászreakció és mi az eltérő. Ezt nem lehet igazán értelmezni, de sokáig ez volt a bírói gyakorlat, abba kapaszkodtak, hogy ki kell mutatni valami betegséget, amiért kártérítés jár.
Mára ez eltűnt a bírói gyakorlatból és azt mondják, önmagában azzal, hogy elvesztette valaki a hozzátartozóját, ezzel sérül a teljes családban való élésnek joga, mint önálló személyiségi jog, amit csak a bírói gyakorlat dolgozott ki és nem szerepel a jogszabályokban, és ezért önmagában jár kártérítés, ez is picit elégtétel. Azt, aki a kárt okozta megbünteti a bíróság, holott a polgári jognak nem a büntetés a funkciója, de ebben azt a mozdulatot érzi dr. Dósa Ágnes, hogy megbünteti a károkozót. Az is világos, ahogy a büntetőjog ezekben az ügyekben nem játszik szerepet.
Dr. Dósa Ágnes úgy véli, hogy az a tény, hogy a büntetőjog nem játszik szerepet az orvosi ügyekben, ez a nemzetközi tendenciákkal is összhangban van. Külföldön is elsősorban a kártérítés az, ahol a károsult kompenzációt kap, ez az, aminek szerepe van - a büntetőjog nagyon visszaszorul itt is éppúgy, mint más területeken. A foglalkozástól eltiltás azért nem nagyon szokott szóba jönni, mert egy embernek a teljes egzisztenciáját lerombolja, ha a foglalkozásától eltiltják, ez borzasztó súlyos büntetés, hiszen mindent elvesz tőle, amiért ő dolgozott. Az orvosjogász szerint a büntetőjog háttérbeszorulása miatt indokolt, megfelelőbb az, hogy a kártérítés lehetősége veszi át a szankció szerepét, hiszen a szankciónak szerepe van. Ha valakinek nem lebeg a szeme előtt, hogyha rosszul csinál valamit, akkor annak jogi következménye van, akkor nem biztos, hogy mindent megtesz azért, hogy úgy alakuljon, ahogy a legkedvezőbb. (MR)
