Alkotmány-aláírás előtt
A holnap Rómában aláírandó EU-s alkotmányos szerződés megkönnyíti az unió működését, miközben erősíti demokratikus jellegét. A polgárok ebből azáltal húzhatnak hasznot, hogy az unió a jövőben több időt és energiát fordíthat majd a közösségi politikákra - mint például a kohéziós politika, amely Magyarország számára kulcsfontosságú a felzárkózás szempontjából - mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke. Hozzátette: magyar szemmel éppilyen fontos, hogy az unió alapértékei közé sikerült beemelni a kisebbségek védelmének szükségességét.
A szubszidiaritás és az arányosság elvét is jelentősen erősíti az alkotmányos szerződés, a nemzeti parlamentek például egyes jogszabálytervezeteknél jelezhetik, hogy az adott ügyet az ő kompetenciájukba kellene utalni, mert esetleg jobban meg lehet azt oldani nemzeti szinten. Emellett világosabbá válnak a kompetenciaelhatárolások is - mondta Györkös Péter.
A holnapi aláírás után kezdődhet meg a ratifikációs folyamat. Tíz ország jelezte, hogy népszavazást kíván kiírni a kérdésben, Magyarországon - úgy tűnik - erre sem jogi kötelezettség, sem politikai akarat nincs. Az alkotmány 2006. november 1-jén lép életbe, ha addig az összes ország lezárja a ratifikációs folyamatot. De könnyen előfordulhat, hogy egy-két tagállamban elvetik a szerződést.
Az alkotmányszerződés záró rendelkezéseinek megfelelően, amennyiben a megjelölt időpontig a tagállamok négyötöde ratifikálta a szerződést, de egy vagy több államban ez gondokat okoz, akkor az ügyet az Európai Tanács elé kell vinni. Bár Györkös szerint a tagállamok megtalálnák a megfelelő politikai megoldást, remélhetőleg erre nem kerül majd sor.
Az intézményrendszer változásairól a főcsoportfőnök elmondta: azok csak jóval később lépnek majd életbe. Bár a rotációs elnökség már 2007-től megvalósulhat, de a bizottságban 2014-ig az egy ország-egy biztos elv marad. (VG)
