Röviden
Gyorsabb növekedést vár a cseh jegybank
A cseh jegybank a júliusi 3,6-4-ről 3,9-4,3 százalékra emelte az idei, és 3,5-4,9-ről 3,8-5,2 százalékra a jövő évi GDP-bővülésre tett becslését. Zdenek Tuma jegybankelnök szerint a kamatlábak némi emelése hosszabb távon az új jóslattal is összeegyeztethető, nehéznek nevezve ugyanakkor a további emelés időpontjának meghatározását. A jegybank a 2005. szeptemberre vonatkozó inflációs előrejelzését lefelé, 2,1-3,5 százalékra, a 2006. márciusit viszont felfelé, 2,5-3,9 százalékra módosította. (Interfax)
Berlin munkába állítaná a szülőket
A német parlament alsóháza elfogadta a három év alatti gyermekek bölcsődei ellátásának kiterjesztéséről szóló törvényt azzal a céllal, hogy 2010-re valamennyi gyerek számára garantálják ezt az ellátást, akinek szülei dolgoznak vagy tanulnak. Addigra 230 ezerrel kívánják növelni a gondozók létszámát. Berlin reményei szerint az intézkedés nyomán emelkedik majd a foglalkoztatottság. (Bloomberg)
Kamatemelés Kínában
A gazdasági növekedés további mérséklése érdekében a kínai jegybank kilenc év óta első ízben, 5,31-ról 5,58 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Peking a gazdaság lehűtésére már több intézkedést hozott: korlátozta a banki kölcsönöket és a befektetéseket. Ezek nyomán az első negyedéves, 9,8 százalékos növekedés a második negyedben 9,6, a harmadikban pedig 9,1 százalékra mérséklődött. A túlfűtöttség az utóbbi időben energia- és acélhiányhoz vezetett. (BBC)
Róma szigorúbb pénzügyi felügyeletet tervez
Domenico Siniscalco olasz pénzügyminiszter megerősítette azon ígéretét, hogy a "lehető leghamarabb" szigorít a pénzügyi felügyeleti rendszeren. Silvio Berlusconi kormányfő a Parmalat csődje után már 11 hónappal ezelőtt új törvényt helyezett kilátásba. A késlekedést azok a viták okozzák, amelyek Antonio Fazio jegybankelnök élethoszszig tartó mandátumának lerövidítése és a bankközi verseny felügyeletére a jegybanknak adandó jogosítványok körül zajlanak. (Bloomberg)
A szlovéneké a szerb Knjaz Milos harmada
A szerb versenyhivatal hozzájárult, hogy a szlovén Pivovarna Lasko megvegye a vezető szerb italgyártó, a Knjaz Milos 33 százalékát. A vevő részvényenként 18 ezer dinárt (301 dollárt) ajánlott, a szerb kormány 20 ezer dináros árat szeretett volna. A kormány még azt várja, hogy a vevő 20 millió eurót fektessen be a cégbe, minden dolgozót tartson meg, és öt százalék nyereségrészesedést fizessen nekik. (Reuters)
