Sorsdöntő szavazás előtt Ukrajna lakossága
Az Egyesült Államok hivatalosan tiltakozik az ukrán hatóságoknál a választási kampány normáinak megsértése miatt. Ez eddig a legnyilvánvalóbb figyelmeztetés, hogy a nyugat kész az Ukrajnával fenntartott kapcsolatok felülvizsgálatára, ha a választások lebonyolítását tisztességtelennek látja - derül ki a Financial Times írásából. A volt szovjet köztársaságban vasárnap rendezik meg az elnökválasztás első fordulóját, s a 24 jelölt közül kiemelkedően - és csaknem egyforma százalékkal - vezet a jelenlegi és a volt miniszterelnök, Janukovics, illetve Juscsenko, mindkettő Viktor. A napokban jelentették be: Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlanul Kijevbe utazik, hogy részt vegyen az Ukrajna felszabadításának 60. évfordulója alkalmából rendezett, előre hozott ünnepségeken, s ha már ott van, a televíziós nyilvánosság előtt találkozik Viktor Janukovics kormányfővel.
A Putyin-látogatás mintegy válasz az amerikai tiltakozásra. S alighanem igaza van (lesz) a Newsweek magazin szerzőjének, akit a hidegháborús konfliktusokra emlékeztet az Ukrajna kapcsán kialakuló orosz-amerikai szembenállás. Igaz, számára a körülmények az egykori harmadik világbeli eseményeket idézik fel, s mint írja, most nem fegyverek néznek farkasszemet, hanem amerikai dollárok és orosz tanácsadók vetélkednek egymással. Ennyivel máris békésebb lett a világ - tehetjük hozzá, és ez sem megvetendő. Mindazonáltal a világlapok előkommentárjai meglepő összhangban állítják, hogy ha az ukrajnai választások nem a fair play szabályai szerint zajlanak le, akkor Moszkva megnézheti magát, mert emiatt kapcsolatai megromolhatnak nemcsak az USA-val, hanem az Európai Unióval is. A hivatkozott szabályok érvényesülésének bizonyítéka ugyanis az lenne, ha Juscsenko győzne; Janukovics elnökké választása éppen azzal lenne egyenértékű, hogy e szabályokat lábbal tiporták (felmerül a fehérorosz párhuzam is). A felmérésekre - amelyekben korábban inkább Juscsenko, mostanában inkább Janukovics vezet - nemcsak a fair play feltételezett hiánya miatt nem nagyon érdemes hivatkozni, hanem azért sem, mert Ukrajna még nem olyan kifinomult demokrácia, mint mondjuk az Egyesült Államok, ahol szintén nem megyünk sokra a véleménykutatások eredményeivel. Kétségtelen ugyanakkor, hogy egy bizonyos leegyszerűsítő értelemben Juscsenko valóban a nyugat, Janukovics pedig a kelet (Oroszország) melletti választást személyesíti meg.
Juscsenko a kampányban azt ígérte, hogy tovább fogja egyengetni Ukrajna útját a nyitottabb és demokratikusabb társadalom felé; véget vet a Leonyid Kucsma elnökségének tíz éve alatt meghonosodott nepotizmusnak és korrupciónak; megjavítja a gazdasági és politikai kapcsolatokat az EU-val és a NATO-val, de az Irakban állomásozó 1600 ukrán katonát hazarendeli, mert őket Kucsma csak azért küldte ki, hogy jobb besorolást kapjon Bush elnöktől.
Janukovics gazdasági és szociális ígéretei nem sokban különböznek a Juscsenkóéitól, de szerinte Ukrajna jövőjének az a záloga, ha szorosabb kapcsolatokat alakít ki legnagyobb kereskedelmi partnerével, Oroszországgal - ez az álláspont nem választható el attól, hogy Janukovics az úgynevezett "donyecki klán" egyik vezére; az Oroszországgal határos ukrán bányavidéken pedig több orosz él, mint ukrán, s a moszkvai kapcsolat éltetése ott felér egy jobb biztosítással. Nagyobb távolságot tartana Washingtontól és Brüsszeltől, de Kucsma protezséjeként Irakból nem hívná haza a katonákat.
Ha a vasárnapi választás nem hoz világos eredményt, akkor november 21-én második fordulót tartanak. A végkimeneteltől függetlenül azonban - véli az Economist Intelligence Unit előrejelzése - a politikai feszültség csak akkor fog oldódni, ha a győztes végrehajtja azokat a refomokat, amelyek már Kucsma elnöksége idején megértek, és erre bármelyik esélyes jelölt képes lesz.
A választás a gazdasági trenden sem változtat, amely az idei évre 12, jövőre 7,5, 2006-ra pedig hatszázalékos GDP-növekedést tesz várhatóvá.
