Aláírták az EU alkotmányát
Az alkotmányos szerződés a jelenlegi, hat hónapos rotációs rendszer helyett két és fél éves uniós elnöki, valamint uniós külügyminiszteri poszt létrehozásáról rendelkezik. Az Európai Bizottságban 2014-től már nem lesz minden tagállamnak egy biztosa, azok száma a tagországok kétharmadára csökken. Az EU jogi személyiségé válik, a tagországokban élők pedig egyúttal uniós állampolgárokká. Az alkotmány első ízben teremt jogi lehetőséget az unióból való kilépésre. A dokumentum 2006. november 1-jén lép életbe, ha addig az öszszes tagállam ratifikálja.
Az alkotmány 2009. november 1-jétől váltaná fel a kettős többség elvével (amely szerint a tagállamok 55 százaléka dönt, ha azok az unió lakosságának 65 százalékát képviselik) a nizzai szerződés értelmében tegnap életbe lépett döntéshozatali rendszert. Az új szavazati rend közel fél évszázados döntéshozási rezsimet adott át a múltnak. A közös piac alakításakor úgy döntöttek, hogy a tagországokra jutó szavazatok száma a kicsik javára eltérhet a népességi arányoktól. Így például a négyszázezer fős Luxemburgnak úgy lett két szavazata, hogy a hatvanmilliós nagyoknak is csak 10-10 voks jutott. A felértékelt szavazatú kis tagállamok számának növekedésével matematikailag mindinkább lehetségessé vált, hogy pusztán a tagországi szavazati súly alapján valamely, amúgy népességi kisebbséget alkotó országcsoport a népességi többséget leszavazhassa.
Nizzában 2000-ben, hosszas viták után mintegy megháromszorozták a szavazatok számát, a szélesebb skálán pedig felerősítették a nagyok súlyát. (Más kérdés, hogy a spanyol és lengyel voksokat viszont utólagos megítélés szerint túlságosan is felhozták. Mindez utóbb az alkotmányos vitáknak vált forrásává.)
Hétfő óta a minősített többséghez 321-ből 232 szavazatra, és arra van szükség, hogy legalább 13 ország mögötte álljon. Emellett, ha valamely tagállam kéri, az e voksok mögött álló népességi súly is ellenőrizhető, és csak akkor érvényes a határozat, ha a szavazatok az EU össznépességének legalább 62 százalékát képviselik.
Magyarországnak e rendszerben 3,74 százaléknyi szavazatmennyisége van. A tizenkét magyar voks, a többi visegrádi országgal együtt, 58 szavazatot tesz ki. Ha ehhez meg tudják nyerni például Szlovéniát és Ausztriát is, akkor már 72 szavazatnál tartanak, amitől már csak egy "nagy országnyi" szavazatcsomag választ el a "blokkoló kisebbséghez" szükséges 90 vokstól.
