Börtönprivatizálás Németországban

Először állapodott meg Németországban egy tartományi igazságügyi minisztérium és egy magáncég büntetés-végrehajtási intézmény részleges privatizálásáról - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az ötéves szerződés szerint a brit Serco szolgáltatókonszern német leányvállalata 99 alkalmazottat foglalkoztat a konyhában és a műhelyekben, gondozza a műszaki berendezéseket, mossa a szolgálati gépkocsikat, ellenőrzi a foglyokat figyelő monitorokat, és tanácsadó szolgáltatást nyújt a raboknak. A cég alkalmazottai nem vehetnek részt azonban a szabadságjogok korlátozásában és a kényszerintézkedésekben, ezt a 132 állami alkalmazott börtönőr végzi.

Németországban az alkotmány lehetetlenné teszi a teljes privatizálást, nem úgy, mint Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban. Észak-Rajna-Vesztfáliában egy illegális menekülteket őrző átmeneti táborban már tíz éve dolgozik egy magáncég 70 alkalmazottja, de ott nem bűnözőket tartanak fogva.

A Sercóval szerződött mecklenburg-elő-pomerániai minisztérium szóvivője kijelentette, a szorító pénzügyi helyzet miatt a költségtakarékosság fontos tényező a privatizálás elbírálásánál. Németországban a foglyok átlagos költsége napi 100 euró. Más tartományok is kísérleteket terveznek, és a jövő év tapasztalataitól várják a választ.

A magánbörtönök ellenzői a fogva tartással elért nyereség erkölcstelenségén kívül azzal érvelnek, hogy a vállalatoknak nem érdekük a bűnözők reszocializálása és szabadon engedése, viszont a rabok rovására is takarékoskodhatnak. Továbbá a magánalkalmazottak elveszik a rabok munkalehetőségét, pedig az unalom a legrosszabb a foglyok szempontjából.