BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Direktíva az aranybánya ellen?

A csatlakozási tárgyalások akadályozása nélkül is hatásos eszközök vannak arra, hogy az EU elejét vegye a romániai Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásának - vélekednek magyar EP-képviselők.

A Greenpeace és a Védegylet a napokban arra szólította fel a magyar kormányt, hogy az ökológiai szempontból rendkívül aggályos verespataki bányaprojekt elvetésétől tegye függővé a környezetvédelmi fejezet lezárását a Romániával folyó csatlakozási tárgyalásokon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza: ez a felvetés értelmetlen, hiszen a beruházó cég egyelőre nem állt elő konkrét engedélyezési kérelemmel, így azt a bukaresti szaktárca - amely Budapesthez hasonlóan ellenzi a bánya megnyitását - nem tudja elutasítani.

Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, hogy az unióban éppen most zajlik a vita a nyílt színi bányaművelés szabályainak módosítását tartalmazó direktíváról. A módosítás során számos képviselőtársával együtt szeretné elérni, hogy a jelenlegi szint ötödére csökkentsék a bányászati zagytározókban megengedett ciánszármazékok felső határát, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné a verespataki beruházás megvalósítását. Hegyi Gyula úgy látja, van esély e szigorú változat elfogadtatására, hiszen a jelenlegi tagországok közül egyikben sem működik a verespatakihoz hasonló, ciántechnológiájú aranybánya, így egyik kormány részéről sincs komoly ellenérdekeltség.

Gál Kinga, a Románia-EP vegyes bizottság első alelnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások során ideiglenesen lezárt fejezetek bármikor újranyithatók, amennyiben ez szükségessé válik. A magyar kormánynak folyamatosan figyelnie kell a romániai fejleményeket, és ha a verespataki beruházás vagy más környezetvédelmi problémák miatt indokolttá válik a fejezet újbóli megnyitása, akkor azt haladéktalanul kezdeményeznie kell. Biztosítékot jelent egyébként az is, hogy az EU védzáradékot helyezett kilátásba Romániával szemben - tette hozzá Gál Kinga. Ennek értelmében egy évvel csúszhat a csatlakozás, ha Bukarest nem teljesíti megfelelően vállalásait. Hegyi Gyula arra is emlékeztet, hogy az EU új környezetvédelmi biztosának parlamenti meghallgatásán felmerült a verespataki ügy, és Sztavrosz Dimasz kijelentette: hivatalba lépve azon lesz, hogy a beruházás ne valósulhasson meg környezetromboló módon.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.