Ellenzett, de használt magántőke
A lakosság több mint fele semmilyen mértékben sem támogatná a magántőke megjelenését a kórházakban, 30 százalékuk korlátozott mértékben elfogadná azt, a fönnmaradó hányad pedig bármilyen mértékű magánvállalkozásra igényt tartana - derült ki a lapunk birtokában lévő dokumentumból. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a megkérdezettek eltérően vélekednek a különféle egészségügyi ellátási területek magánosításáról.
Leginkább a laboratóriumi szolgáltatásokban vetik el a privatizációt, ezt követik a háziorvosi szolgálatok. Ez utóbbiakról tudni kell: 2000 óta - ekkor jutottak alanyi jogon praxisukhoz a háziorvosok - az alapellátásban dolgozó 6800 doktor több mint 80 százaléka vállalkozóként dolgozik. Ők az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján térítésmentesen látja el a hozzá bejelentkezet betegeket.
A fogászatoknál is hasonló az arány: 80 százalékuk vállalkozó. Legkevésbé a védőnők körében eresztett gyökeret a vállalkozói kedv, többségük az önkormányzatok alkalmazásában dolgozik. Ám az egészségügyben eddig elsősorban az intézmények működtetésére vállalkoztak a befektetők, a rendelő ingatlanok és azok felszerelése javarészt önkormányzati tulajdonban van.
Más a helyzet a vesebetegek művesekezelésében. E területre - a hosszú várólisták miatt - tíz esztendeje tehette be a lábát a magántőke, s mára 14 milliárd forintot invesztált a korszerű művesehálózat kiépítésébe. Ennek eredményeként ma már elenyésző az állami tulajdonú műveseállomás.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kimutatása szerint tavaly a gyógyító-megelőző kaszsza közel 16 százalékát a vállalkozásokkal - köztük a műveseszolgálatokkal - kötött ellátások ellenértékére fordította. Ezek alapján nehéz helyzetbe kerül a polgár, amikor december 5-én arra a kérdésre kell válaszolnia a szavazáson: "Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgálató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg a törvényt?" Tovább nehezíti a helyzetét, hogy az Alkormánybíróság korábban már megsemmisítette az úgynevezett kórház-privatizációs törvényt.
Az egészségügyi tárca a szavazás másik kérdésével kapcsolatban is készített előterjesztést. Különféle variációkat dolgozott ki a kettős állampolgárság egészségügyre gyakorolt hatására. Amenynyiben csak tízezren élnének e jogukkal, 1,3 milliárd, ha 500 ezren, 63,2 miliárd, s ha 800 ezren, úgy 101,1 milliárd forint lenne az egészségügyi ellátás többletkiadása. Ezt azzal indokolják, hogy a magyar állampolgároknak az ellátáshoz való hozzáférés kedvezményesen vagy térítésmentesen jár. Járulékfizetés nélkül jogosultak a természetbeni ellátásokra a szociálisan rászorulók, az ilyen ellátásban részesülők eltartottjai, a tanulók. Az 1997-es tb-törvény alapján nemcsak a kettős állampolgárságot szerzők, a nem magyar eltartott közeli hozzátartozói is igényelhetik a tb által nyújtott ellátásokat - áll a dokumentumban. A kettős állampolgárokra és családtagjaikra továbbá azonnal érvényesek lennének a hatályos európai uniós normák.
Az egészségügyi kiadásokat növelné, hogy az EU-ban a magyar állampolgárok gyógykezelésének költségeit a magyar egészségpénztár fizeti. A jelenlegi szabályok szerint a Romániából és Ukrajnából áttelepülők nyugdíjának teljes összegét a magyar költségvetés állja.
