BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elmaradt a nyugdíjasok rohama

Magyarország uniós csatlakozása óta a többi EU-tagországból négyszáznál is kevesebb, a környező, unión kívüli államokból viszont több ezer nyugdíjas költözött hazánkba.

Magyarország május 1-jei uniós csatlakozása óta 361, más tagállamból érkező nyugdíjas telepedett le hazánkban - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataiból. A Magyarországon letelepedni szándékozó uniós nyugdíjasok csatlakozásunk óta igényelhetik az OEP-től az úgynevezett E-121-es nyomtatványt, amely a nyugdíjasok természetbeni ellátásra való jogosultságát igazolja. E nyomtatvány segítségével válhatnak jogosulttá az igénylők és családtagjaik az egészségügyi szolgáltatásokra egy másik tagállamban, amelyben huzamosabb ideig tartózkodnak, illetve letelepszenek. Akiknek ilyen nyomtatványuk van, azokat úgy kell tekinteni, mintha az adott tagállam nyugdíjasai lennének.

Bár az uniós csatlakozás előtt voltak olyan várakozások, hogy a hazánkba költöző jómódú nyugati nyugdíjasok majd fellendítik egy-egy szép fekvésű, de elmaradott község életét, a belépés nem csak a valódi roham elmaradása miatt nem hozott érezhető változást. Egyrészt már az EU-csatlakozás előtt is telepedtek le külföldi nyugdíjasok Magyarországon, másrészt az ideköltözők nem a jómódú réteget képviselik - magyarázza Szalay Csaba zalaszentgróti kistérségi menedzser, aki egy törzsasztal keretében már öt éve segíti Zala, Vas és Veszprém megye német ajkú ingatlantulajdonosait ügyes-bajos dolgaik intézésében.

A hazánkban letelepedők jobbára azok a Nyugat-Európában kisnyugdíjasnak minősülő idősek, akik ezer euró körüli járandóságukból Magyarországon az otthoninál sokkal jobb körülmények között élhetnek - mondja Szalay. Ők azonban megelégszenek azzal, hogy akár naponta vendéglőben étkezhetnek, rendszeresen járhatnak fodrászhoz, fogorvoshoz; ezen túlmenő kulturális igényeik általában nincsenek. Jelentősebb szerepet a közösség életében esetenként a nagyobb településeken játszanak; van rá példa, hogy a külföldi nyugdíjasok nyelvoktatást vállalnak az iskolákban, támogatják a helyi nyugdíjasklub fenntartását, vagy karácsonyi gyűjtéseket szerveznek.

Számos országgal, így a szomszédos, nem uniós államokkal szociálpolitikai egyezmények szabályozzák többek között a közös nyugdíjügyeket is. Ezek a szerződések közel negyven éve hatályban vannak, régóta megújításra szorulnának, hiszen nehezen illeszthetők a mai joggyakorlatba, s számos olyan kifejezést tartalmaznak, amik ma már nem is használatosak, illetve értelmezhetők. Már megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások az egyezmények megújítására - mondta lapunknak Szenczi Erika, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság nemzetközi nyugdíjügyekért felelős főosztályvezető-helyettese.

Az új megállapodások már megfelelnek majd az uniós normáknak, azt tartva elvi alapnak, hogy arányosan kell megállapítani a járandóságokat. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgárnak azon ország szabályai szerint állapítják meg a nyugdíját, ahol a járulékfizetést teljesítette. Ha több országban szerzett valaki jogosultságot, akkor az egyes országokban elért szolgálati biztosítási idők arányában kapja az ellátást az érintett országoktól. Az új típusú szerződések koordinálják a különböző nyugdíjszámítási rendszereket, megszüntetik az ebből eredő anomáliákat.

A jelenleg még érvényes államközi megállapodások eltérnek egymástól. Szerbia-Montenegró esetén gyakorlatilag hasonló a szisztéma, mint az uniós országoknál. Romániával, illetve a Szovjetunió utódállamaival viszont más a helyzet, a területi elv érvényesül: mindig az az ország állapítja meg a nyugdíjat, ahol a kérvényezőnek állandó lakóhelye van. Ez akkor is így van, ha már nyugdíjasként települ át valaki például Ukrajnából Magyarországra: a teljes szolgálati idejére az itt érvényes szakmai átlag alapján határozzák meg a járandóságát. A területi elvű rendszer hátulütője, hogy ha a kétoldalú megállapodással érintett országokon kívül, egy harmadik államban telepedik le a nyugdíjas, egyáltalán nem folyósítanak részére járandóságot. Ez is megszűnik az új típusú szerződések életbelépésével.

Az idén eddig Romániából 2857-en jelentették be nyugdíjigényüket, Ukrajnából 503-an, Szerbia-Montenegróból pedig 123-an. Ezek az adatok nem mutatnak növekedést a csatlakozás előtti évekhez képest. Sőt, mindhárom szomszédos országból kissé csökkent a nyugdíjért folyamodók száma.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.