Gyorsul a szlovák csődeljárás
A most elfogadott módosítást Ján Rusnák, a kormánypárti Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió parlamenti képviselője nyújtotta be, szembehelyezkedve így a kormánnyal, amely egy teljesen új csődtörvényen dolgozik.
Döntését Rusnák azzal magyarázza, hogy a jelenlegi törvény rengeteg kétértelmű megfogalmazást tartalmaz, amit a csődeljárás résztvevői nem egyszer teljesen másképp értelmeznek. Míg az igazságügyi tárca által kidolgozott törvény életbe lép, szükséges legalább részleteiben pótolni a jelenlegi törvényben található hiányosságokat - állítja a képviselő. Teljesen más álláspontot képvisel az új törvényen dolgozó igazságügyi tárca. Elismeri ugyan, hogy a jelenlegi módosítás néhány problémát megold, ám ezek nem a legsürgetőbbek. Az egyik legfontosabb újítás a bíróságok számára megszabott határidőket érinti. A csődeljárási javaslat benyújtását követő 30 napon belül a bíróságnak ezt el kell küldenie az adós cégnek, amelynek ezt követően 30 napja van arra, hogy beszámoljon a gazdaság helyzetéről. További 30 napja van a bíróságnak ahhoz, hogy elbírálja a csődeljárás jogosságát, és 60 napon belül közzétegye döntését. Szlovákiában a csődeljárások átlagos időtartama azonban 3 és 7 év között mozog, vagyis a hitelek viszszaszerzésének ez a módja nem számít a leghatékonyabb megoldásnak. A hitelezőknek ráadásul többnyire csak a pénzük 5-10 százalékát sikerül visszaszerezniük.
Nem kis fejfájást okoz az érintetteknek a csődmaffia is. Erre nemrég az igazságügyi miniszter, Daniel Lip?ic hívta fel a figyelmet. A legfrissebb példa Henrich D. pozsonyi ügyvéd esete, aki vagyonfelügyelőként - a bíróság tudta nélkül - mélyen áron alul adta el a rábízott vagyont. Vladimír Palko belügyminiszter szerint az ügyvédet gondatlan gazdálkodással vádolják, és ha elítélik, akár nyolcéves börtönbüntetést is kiszabhatnak számára.
Nem ez azonban az egyedüli eset Szlovákiában, amikor a vagyonfelügyelő visszaélt a helyzetével. A rendőrség jelenleg mintegy húsz ilyen esetet vizsgál. Palko nem zárta ki, hogy esetleg több bíró is érintett az ügyben.
A felsorolt problémák miatt az igazságügyi tárca egy olyan komplex törvényjavaslaton dolgozik, amely alapjaiban változtatna a 12 éve érvényben lévő csődtörvényen. Ennek az elfogadása ugyan még várat magára, ám már az előkészületei is hatalmas vihart kavartak. Az igazságügyi tárca által javasolt új csődtörvény a bankok és az állami vállalatok érdekeit helyezi előtérbe a magánszektorral szemben - állítják az ötszáznál több alkalmazottat foglalkoztató cégek tulajdonosait tömörítő Klub 500 képviselői. Tibor Gregor, a Klub 500 ügyvezető igazgatója szerint a módosítás betarthatatlan határidőket szab a cégek és a bíróságok számára is.
A Klub 500 ezért átfogó elemzéssel fordult az igazságügyi tárcához, megjegyzéseiket azonban szerintük nem vették figyelembe. A tárca tagadja a Klub 500 vádjait. Az új törvény a minisztérium szerint az adósokkal szemben hatékonyabban képviseli majd a hitelezők érdekeit. A jogszabályok az állami vállalatokra is érvényesek lesznek, kivéve magát az államot és a költségvetési szervezeteket. A tárca szeretné elérni, hogy a csődeljárás időtartama 2-3 esztendőre rövidüljön.
