Valamennyi szereplő magyar vállalat, ugyanakkor egyik ügyben sincs érintettsége más tagállamnak - tudtuk meg az Európai Bizottság Taiex Irodája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett belső piaci hét egyik konferenciáján. A Világgazdaság más forrásból úgy értesült, hogy a négy eset közül egy erőfölénnyel való visszaélés, kettő vertikális (iparágak közötti), egy pedig horizontális (iparágon belüli) jogsértés.

A nemzeti versenyhatóságok azt követően jutottak döntő szerephez a közösségi versenyjogi ügyekben, hogy 2003-ban módosították a vonatkozó uniós rendeletet. Ezt az váltotta ki, hogy sok - szám szerint 60 ezer - versenyjogi panasz/kérelem halmozódott fel az Európai Bizottságnál, hogy a brüsszeli testület nem győzte a munkát - közölte Harald Piltz, a németországi Brandenburg tartomány kormányának szakértője.

Az EU-tag Magyarország első versenyjogi tapasztalatait összegezve, a budapesti rendezvénysorozaton a hazai szakértők kedvezőnek értékelték, hogy a harmonizáció nyomán a nemzeti és a közösségi joganyag között már alig van eltérés. A gyakorlatban a vállalkozások vagy jogsértőként, vagy jogsértést elszenvedőként találkoznak a versenyjoggal. Általában közösségi mérlegelés alá esnek a nagyobb ügyek, és nemzeti elbírálás körébe tartoznak a kis- és középvállalati, valamint a regionális esetek - közölte Csépai Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálója.

A kkv-k hajlamosak azt hinni, hogy nem tartoznak a közösségi versenyjog hatálya alá, noha már 7 százalékos piaci részesedéssel is megvalósulhat jogsértés - figyelmeztet Remetei-Filep Ádám, a GVH szakértője. Elismerte ugyanakkor, hogy a kivétel erősíti az általános szabályt, amely szerint ez akkor igaz, ha az adott kkv esetében a piaci részesedés nem több 5 százaléknál, és az éves közösségi forgalom legfeljebb 40 millió euró.