Mestervizsgáztatás

Néhány szakmában az önálló vállalkozói igazolvány kiváltásának feltétele a mester fokozat megléte. A szakmák mesterei - mint saját szakmájuk minőségének őrei és biztosítékai - fontos szerepet játszanak a kétkezi munka becsületének visszaszerzésében, a tisztességgel elvégzett munka társadalmi rangjának növelésében.

Ismert, hogy a vállalkozások saját jövedelmükből szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek, továbbá az is, hogy ennek az összegnek a 0,5 százaléka a saját dolgozó képzésére közvetlenül felhasználható. A BKIK Oktatási Igazgatósága - a vállalkozások ez irányú kérésére - közreműködik ennek a vállalati képzésnek a megszervezésében (tanmenetek, témák, előadók, tréningek stb. biztosításával) vagy egyéb, a vállalkozás által igényelt módon.

A korszerű irányítás és tervezés ma már nem nélkülözheti a gazdaság egyetlen ágazatában sem az empirikus tapasztalatokra épülő adatok elemzését, elméleti általánosítását. Hasonló a helyzet az egész kamarai munkában s különösen a szakképzés vonatkozásában. A döntések elméleti előkészítése céljából a BKIK önállóan is végez adatgyűjtést: felméréseket, kérdőíves adatfelvételeket készít, részt vesz továbbá az MKIK által kezdeményezett kutatási témákban, illetve esetenként külső szervezetekkel is együttműködik.

A kamara sokat tesz az információáramlás megszervezésében. A BKIK arra törekszik, hogy konferenciák, előadások, tanfolyamok, tréningek keretében a legfrissebb információkat juttassa el tagjaihoz és a gazdaság szereplőihez. Napi gazdálkodási ismeretek (adózás, munkajog, vám, pénzügy stb.), vállalkozásalapítási tudnivalók, törvénymagyarázatok és -módosítások, kül- és belföldi kapcsolatépítés, tapasztalatcserék és további számos programfajta fémjelzi ezt a munkát.

Meg kell említeni továbbá a gazdasági szaknyelvvizsgára (elsősorban német és angol üzleti nyelvből) felkészítő kamarai nyelvtanfolyamokat, amelyek egyre több vállalkozó érdeklődését keltik fel.

Korábban számos szakmai kiadvány készült az oktatási igazgatóság gondozásában. Talán említésre méltó ezek közül a fővárosi teljes iskolán kívüli szakképzési kínálatot évente összefoglaló füzet, amelyből a témát, a helyszínt, a részvételi díjat és az időtartamot egyaránt megismerhették az érdeklődők. Napjainkban már a szakképzéssel kapcsolatos kamarai anyagok zöme is az interneten, a BKIK weblapján érhető el.

A legutóbbi kamarai törvénymódosítás a meglévő kamarai szakoktatási feladatok mellett újakat ruházott a szervezetre. Társadalmi, gazdasági hatását tekintve talán a legjelentősebb, hogy ún. "szintvizsgák" megszervezését írta elő, amelyet a kamaráknak más érdek-képviseleti szervezetekkel és a szakiskolákkal együttműködve kell megvalósítaniuk. Ezt az indokolja, hogy számos esetben kiderül a szakképzésből kikerült fiatalokról, hogy vagy egészségileg, alkatilag, vagy mentális problémák miatt tulajdonképpen alkalmatlanok az adott munkára. A képzés félidejében megszervezett gyakorlati szintvizsgán kiderül, hogy tudja-e, érdemes-e valakinek a tanulást folytatnia, illetve egy esetleg pályamódosítással, átirányítással, más pályán eredményes munkavállaló válhat belőle.

Az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kamarai kihívását jelenti a gyakorlati képzőhelyek kötelező akkreditáltatása.

Az oktatási igazgatóság - a fővárosi szakképző iskolákkal együttműködve - néhány napos önköltséges szakmai tanulmányutakat, tapasztalatcseréket készül szervezni szakmunkástanulók számára különböző európai országokba. Az utak programjában külföldi szakoktatási intézményekben, tanműhelyekben tett látogatások, üzemlátogatások, korszerű technológiák megismerése szerepel, de nem titkolt remény, hogy a külföldön jellemző munkamorálból, -stílusból is érzékelnek valamit a résztvevők.

A megemlített sokféle szakoktatási feladatkör láttán talán úgy tűnik, a kamarák meghatározó módon képesek a hazai szakképzést befolyásolni. Való igaz, hogy a gyakorlati szakképzésben (s főleg annak duális rendszerében) sok múlik a vállalkozók szakmaszeretetén, az őket követő munkásgenerációkért érzett felelősségén, tudásuk átadásának igényén és a pedagógiai tudatosságon. Azonban azt is látni kell, hogy a gyakorlati képzés csak egyik - bár jelentőségében egyre növekvő - tényezője a szakoktatásnak. Maga a szakképzés bonyolult, soktényezős rendszer, amelynek társadalmi, irányítási, tartalmi, szervezeti, anyagi komponensei vannak (nem is beszélve a benne részt vevők személyes értékrendjéről, motivációiról és a tanulás társadalmi presztízséről).

Az sem mellékes továbbá, hogy az iskolarendszerben minden változás hatása csak évek távlatában érzékelhető.