Optimistábban ítéli meg a piac az euróbevezetést

Az idei ősz egyik meglepetése a forint- és a kötvénypiac kormányválságot követő optimizmusa. A forint euróhoz viszonyított árfolyama sokak számára túl erősnek tűnik, a kötvénypiacon pedig meredek lejtőre kerültek a hozamok annak ellenére, hogy mind többen látják úgy, könnyen magasabb lehet a költségvetési hiány a kormány által szeptemberben kitűzött 5,3 százaléknál. A következőkben azon szempontokat gyűjtöttük össze, amelyek a kialakult helyzetet magyarázzák, így segíthetnek a várható fejlemények feltérképezésében is.

Konvergenciaországként az elsődleges kérdés, mi történik a hozamgörbe hosszú végén, hogyan alakul a hosszú távú kamatvárakozás. A pénzügyi stabilitás, a dezinfláció és az euró bevezetéséhez való közeledés legfontosabb mérőszáma a hosszú hozamok szintje, illetve azoknak az euróhoz képest mért különbsége. Egy kilenc év múlva induló egyéves (határidős) kamat euróhoz viszonyított különbsége így arról ad információt, milyen esélyt ad a piac annak, hogy 2013 novemberében a hazai kamatszint az eurót jelentősen megközelíti, például mert abban az évben Magyarország már bevezeti az eurót.

A múlt év végi események óta nincs túl optimista véleménnyel a piac hazánk euróbevezetésének időzítéséről, a kilenc év múlva induló egyéves kamat 1-1,5 százalékkal meghaladja az euróét. Bár hasonló a helyzet Lengyelország esetében is, jelentősen le vagyunk maradva a cseh és a szlovák korona esetében mért 0,5 százalékhoz képest, pedig nem volt különbség a négy ország között a 2003. év közepéig. Érdekes viszont, hogy a hosszú lejáratú kamatfelárat a kormányválság már nem érintette. A 2012-2013-as kamatszintek változatlanul maradtak, a politikai bizonytalanság a rövidebb futamidőknél csapódott le. Az új kormány megalakulásával múló politikai bizonytalanság tehát ennek a folyamatnak a visszarendeződését valószínűsítette, ami az utóbbi hetek hozamcsökkenése során be is következett. Az elmúlt hetek hozamcsökkenése tehát részben a politikai stabilizálódásnak tudható be.

Az új kormány megalakulása óta eltelt időszak azonban további változással is járt. Októbertől ugyanis a hosszú futamidőn ismét csökkenésnek indultak a határidős kamatok. A kilenc év múlva induló egyéves kamat 6,4-ről 6 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy az euróhoz viszonyított különbség a korábbi 1,2 százalékról 0,8 százalékra csökkent. Sőt, november első napjaiban a cseh és szlovák szintet (0,5 százalék) is megközelítette az említett hosszú távú határidős kamat (bár egyelőre ezt a szintet nem sikerült megtartani). Újra felépülőben van tehát a hozamkonvergencia.

A politikai stabilizálódás és a hozamkonvergencia feléledése mellett azonban a piacnak alkalmazkodnia kellett a globális környezet változásához és a hazai kilátások által pontosított makrogazdasági pályához. A nemzetközi környezet alapvetően kedvezőbbé vált az elmúlt hónapokban, a magas olajárak és az amerikai választások azt a véleményt erősítették, hogy nem lesz jelentős változás a nemzetközi gazdasági környezetben, aminek hatására az eddigi piaci trendek folytatódása "árazódott be". A gyenge dollár és lassú jegybanki kamatemelések pedig már eddig is kedveztek a feltörekvő piaci valutáknak, ennek tudatában a török líra, orosz rubel és dél-afrikai rand mellett a lengyel zloty és szlovák korona is újult erőre kapott október közepétől. A feltörekvő piaci lendület pedig a forintra is hatással van. Hiába a sorozatos jegybanki kamatcsökkentés, ha a nemzetközi piacon a kockázatéhség növekszik, a hosszú távú forint-kamatprémium pedig mérséklődik, a forint árfolyamára nincs hatással.

Óvatosan ítéli meg ugyanakkor a piac a 2006-2007. évi kamatcsökkenési lehetőségeket. Nehéz megmondani, hogy a jövő évi költségvetés, vagy a 2006-os választások közeledése miatt, de ellaposodott a hozamgörbe a 2-3 éves időtávon. A határidős kamatgörbe gyakorlatilag stagnálást mutat a 8,5 százalékos szinten, megkezdődött tehát a választásokra való felkészülés a kötvénypiacon is.

Mindent figyelembe véve a piac számít kamatcsökkentésre, ráadásul a következő hónapokra viszonylag gyors ütemezésben. Négy hónapos időtávon 9,5 százalékos, hét hónap múlva pedig 9 százalékos irányadó kamat következhet a befektetők véleménye szerint. A következő hónapok kérdése, hogy változik-e a nemzetközi környezet a várhatóan lassuló növekedés hatására, illetve hogy folytatódik-e a konvergencia megerősödése, amely a hozamgörbe hosszabb végét stabilizálhatja. A két kérdés összefügghet, hiszen a konvergenciafolyamat iránti bizalom erősödése jól jöhet a későbbiekben, ha a nemzetközi környezet változásával párhuzamosan kedvezőtlenebbre fordul a feltörekvő piacok megítélése.