Ausztria nyert az EU-val
Ausztria nemzetgazdasága és polgárainak pénztárcája egyaránt gyarapodott az európai uniós tagság tíz éve alatt: egyrészt maga a csatlakozás, másrészt a közös pénz, az euró átvétele által - derül ki a Raiffeisen-Zentralbank most közzétett tanulmányából, amelynek egyes adatai mintegy megegyeznek a Bécsi Gazdaságkutató Intézet más szempontokat figyelembe vevő feldolgozásával (VG, 2004. december 27., 2. oldal).
Így Ausztriában például kevésbé emelkedett a munkanélküliség 1995 óta, mint a vele egy időben EU-taggá vált Finn- és Svédországban. Vagy: az euró bevezetése jótékonyan hatott Ausztriában a kamatköltségekre, míg a jelenség az önálló valutájánál megmaradó Svédországban be sem következhetett; 2003-ban Ausztria 3,8 milliárd eurót spórolt meg a ki nem fizetett kamatokon.
Az osztrák bruttó hazai termék az EU-tagság egy évtizede alatt évente átlag 1,94 százalékkal bővült, ebből 0,42 százalékpontot tulajdonítanak az uniós tagságnak. Az egy főre jutó GDP évente átlagosan 110 euróval növekedett. Az inflációs ráták ugyanakkor egyértelműen zsugorodtak: a kilencvenes évtized elejének átlagos négy százalékáról a közelmúltig két százalékra mérséklődött a pénzromlás, s csak az utóbbi hónapokban emelkedett ismét a magas világpiaci kőolajárak miatt.
Ágazati bontásban a mezőgazdaság mutatkozott az EU-csatlakozás fő nyertesének, amely 1995 óta átlag évi 3,3 százalékkal növekedett, míg az 1989-94-es évek átlagában mindössze 0,97 százalékkal. Jól járt az idegenforgalom és az energiagazdálkodás is. A legnagyobb vesztes az építőipar, úgy is, mint a szigorodó költségvetések kárvallottja; vesztett a bankolás és a biztosítási iparág is. (VG)
