Csak tavaszra lesz gabonapénz
Valószínűsíthető, hogy február-március előtt nem jutnak pénzhez azok az árutulajdonosok, akik gabonájukat az uniós intervenciós felvásárlási rendszerben akarják értékesíteni. Bár a brüsszeli akció hivatalosan november elsején megkezdődött, a magyar kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) gyakorlatilag még nem vásárolt fel terményeket. A piaci szereplők ugyanakkor a közelmúltig mintegy 3 millió tonna gabonát (főként búzát és kukoricát) kínáltak fel, és további tetemes felajánlás valószínűsíthető, elsősorban a 16-17 millió tonnás idei rekordtermés és a nyomott hazai piaci árak miatt.
Az FVM illetékesei szerint az érdemi intervenciós felvásárlás a jövő év elejétől indulhat meg. Ágazati szakértők ezt megerősítve közölték: az MVH a felajánlott terményekből eddig csak néhány esetben vett mintát az átvételt megelőző minőségi vizsgálatokhoz. A termelők eddig legfeljebb ígéretet kaptak arra, hogy az intervenciós beszállítást a közeljövőben elkezdhetik - állítják a gazdálkodói érdekképviseletek.
Az agrártárca a felvásárlás könnyítése érdekében a közelmúltban döntött arról, hogy az árutulajdonosok nemcsak a gabonát, hanem azzal együtt a tárolásra használt raktárakat is felkínálhatják a korábbinál előnyösebb feltételek mellett (VG, 2004. december 6.). Az első esetben az árut a kijelölt intervenciós tárolóba kell szállítani, a másodikban a termény helyben maradhat. Az MVH tájékoztatása szerint az intervenciós gabona átvétele nem a beszállítás befejezésével és a minőségvizsgálattal, hanem a laboratóriumi ellenőrzési eredmény megérkezésével zárul le. A felajánlók az áru ellenértékét az ezt követő 30-35. nap között kapják meg. (Az EU tonnánként 101,31 eurós alapárat ad, amelyet havi 0,46 euróval növel) Lapunk úgy tudja, a hivatal helyi tárolásnál 65-70 napos, beszállításnál 85-90 napos "átfutási idővel" számol. Így viszont - állítják ágazati szakértők - február-márciusi leghamarabbi fizetési időpont valószínűsíthető, ha az érdemi átvétel a jövő év elején valóban megkezdődik.
Magyarországon ma két piaci szereplő van: az állam, amely ígér, de nem fizet, és a kereskedői kör, amely fizetne, de nem kap árut - fogalmazott Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Hozzátette: a fizikai piac nem működik, mert a termelők az intervenciós lehetőségre várva nem adják el terményeiket. Igaz, a kereskedők a mai helyzetben a kukorica tonnáját legfeljebb 21-22 ezer forintot vennék meg, miközben az uniós alapár a gazdálkodóknak 25 ezer forint körüli bevételt hozna. Tény ugyanakkor, hogy az intervenciós rendszer nem működik, vagyis a termelők egyelőre nem juthatnak pénzhez. Ennek ellenére úgy tűnik, az államnak van nagyobb a hitele a termelők előtt a fizetőképes kereskedőkkel szemben - érvelt a főtitkár.
