Erősödhet a tőkebeáramlás
Az idén - részvény, egyéb tulajdonosi részesedés és újrabefektetés formájában - mintegy 3-3,5 milliárd eurónyi külföldi működő tőke települ meg Magyarországon, jövőre pedig ennél 20-30 százalékkal is többre számít Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes helyettes államtitkára. Mint a Világgazdaságnak elmondta: a már sínen lévő szerződésállomány alapján látszik, hogy jövőre legalább 555 milliárd forintnyi befektetésről lehet kedvező bejelentés, s ebből mintegy 360 milliárd értékű már jövőre realizálódni látszik (a támogatást több évre is adják, s az elhúzódó beruházások miatt a többi áthúzódhat a következő, illetve azt követő évre).
A szakember ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a tőkebeáramlás a korábbinál jóval egészségesebb szerkezetben valósul meg. Az év második felében már érezhető tendencia erősödése nyomán ugyanis egyre jobban eltolódik a befektetés tulajdonsága a munkaintenzívtől a tudásintenzív felé. Ez persze problémákat is okoz a munkaerőpiacon, némileg átrendezi azt, de meg kell szokni, hogy egy-egy befektetés jelentőségét immár nem a megteremtett, hanem sokkal inkább a minőségi munkahelyek bővülésében érdemes mérni; nem véletlen a törekvés, hogy a támogatások odaítélése a bér/költség arány felé tolódjék el - tette hozzá. Ezek a munkahelyek ugyanis tartósan hazánkban maradnak, a "kiművelt emberfők" áttelepítése sokkal nehezebb.
Örvendetes továbbá, hogy igen jelentős az újrabefektetések aránya, ami azt jelzi, hogy azok a befektetők, amelyek már megtelepedtek Magyarországon, jól érzik itt magukat. Ugyancsak a jellemző, s az utóbbi időben észlelhető trendek közé tartozik, hogy megkezdődött egy visszatelepítési hullám. A többi között azok a befektetők jönnek vissza Magyarországra, amelyek korábban például Romániába telepítették át kapacitásaikat - sorolta a tőkebeáramlás jellemző jegyeit Garamhegyi Ábel.
Az idei 3-3,5 milliárd eurónyi működőtőke önmagában is kiváló eredmény, kiváltképpen annak fényében, hogy az utóbbi években a befektetők némileg elfordultak Magyarországtól, nem szólva arról, hogy a privatizáció nálunk lecsengőben van, miközben több térségbeli országban még javában tart a magánosítás. Az eredményt annak fényében is érdemes értékelni, hogy több ország - a szlovákoktól kezdve, a cseheken át, a lengyelekig - esetenként olyan kedvezményeket is kínál a külföldi befektetőknek egy-egy projekt elnyerése érdekében, amelyek elfogadtatása Brüsszelben finoman szólva is kétesélyes. Magyarország azonban még sohasem kényszerült arra, hogy utóbb visszakozzon a befektetőnél a korábban beígért, ám az Európai Unió által "megvétózott" kedvezmény megadásában - szögezte le a helyettes államtitkár.
Természetesen teendő is van bőven - fogalmazott. Mint mondta, rövid távon nincsenek ugyan katasztrofális munkaerő-piaci problémák, de közép- és hoszszabb távon lehetnek gondok. A külföldi befektetők elsősorban a kutatás-fejlesztés, a szoftverfejlesztés, a logisztika, a szolgáltató központok terén keresik a munkaerőt, s a diplomás túlképzésnek köszönhetően a legalább két nyelvet beszélő szakemberekből van elegendő. Ugyanakkor erősíteni kell a szakmunkás- és technikusképzést, mégpedig vállalatorientáltan, vállalatvezérelten. Emellett kormányzati feladat a munkaerő-mobilitás feltételeinek megteremtése - a többi között a bérlakásprogram és a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztése segíthet ebben. Feltétlenül sokat lendít ezen, hogy kiváló együttműködés alakult ki a gazdasági és a munkaügyi tárca között, a kooperáció egy-egy befektetéshez kapcsolódó ösztönzőkről szóló tárgyalásokkal kezdődött, mára pedig állandósult - mondta a helyettes államtitkár.
