Juscsenko Ukrajna új elnöke

"Tizennégy éve függetlenek vagyunk, de eddig nem voltunk szabadok." Ezekkel a szavakkal jelentette be tegnap Kijevben győzelmét Viktor Juscsenko. A Mi Ukrajnánk pártszövetség jelöltje az ukrán elnökválasztás vasárnap megismételt második fordulójában biztos, majdnem kilencszázalékos előnyt szerzett Viktor Janukoviccsal szemben, aki azonban a legfelsőbb bíróságon kívánja megtámadni az eredményt.

Bár a sorozatos csalások miatt érvénytelenített második forduló után kirobbant politikai válság véget érhet, Juscsenko nincs könnyű helyzetben, annak ellenére sem, hogy a gazdaság az utóbbi öt évben dinamikus növekedést produkált. 2003-ban a GDP 8,5 százalékos bővülése mellett az infláció is 8,2 százalékra emelkedett, s míg a növekedés az idén visszaesett, a pénzromlás a korábban prognosztizált szintnek majdnem duplája lesz. A kijevi vezetésnek a legutóbbi becslések szerint 10,5 százalékos infláción kívül a választások utáni tömeges pénzkivétek következtében tovább gyengült bankszektor problémáival is meg kell birkóznia.

További gondot okozhat Juscsenko számára, hogy az ország ipari központjának számító keleti régiók Janukovics mellett álltak ki. A donyecki körzetben visszavonták ugyan azt a népszavazási kezdeményezést, amely az autonómia erősítéséről szólt volna, a stabilitáshoz azonban az új elnöknek a keleti oligarchák bizalmát is el kell nyernie.

A nyugatbarát Juscsenko nyilatkozatai, illetve az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször nyíltan kiállt a vesztes Janukovics mellett, megterhelhetik Moszkva és Kijev kapcsolatát. Kétséges, segít-e ezen Juscsenkónak az orosz fővárosba tervezett első látogatása. Az RFE/RL-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban az ukrán-orosz gazdasági kapcsolatokban nem okoz komoly törést a váltás, annál is inkább, mivel Juscsenko miniszterelnöksége idején nyitottnak mutatkozott az orosz befektetések iránt.

Az ukrán parlament legnagyobb erejének számító Mi Ukrajnánk vezetője öt éve került a kormány élére, egy év után bizalmatlansági indítvánnyal váltotta le a parlament. 1993 és 1999 között az ukrán jegybank élén állt az új államfő. Akkor sikeresen birkózott meg az inflációval, s nevéhez fűződik a hrivnya bevezetése is.

Mostani programjában a burjánzó korrupció letörését és ennek eredményeként a külföldi működőtőke-befektetések növelését ígérte választóinak. Középtávon vélhetően ennyivel meg is kell elégednie az EU- és NATO-tagságra is aspiráló új ukrán elnöknek.