Árverés helyett inkább fizetnek
Több mint 361 milliárd forint adótartozás nyomába eredt az elmúlt évben az adóhivatal, a különféle kényszerintézkedések hatására 180 milliárdot sikerült behajtani. Az adóhatóságnál nyilvántartott adózók több mint kilenc százaléka nem siet befizetni az adóját, közülük mintegy kétszázezer ellen indult meg a végrehajtási eljárás. Ám ezek csak a tavalyi ügyek, mellettük az APEH még korábbi évekről áthúzódó esetekkel is foglalkozik, az összes végrehajtás alá vont hátralék együttvéve meghaladja a 730 milliárd forintot.
A behajtás hatékonyságát nem lehet levezetni a hátralékkezelésbe bevont 730 milliárdból - figyelmeztet Kovács Márta, a hivatal főosztályvezető-helyettese. Eleve lehetetlen azoktól a cégektől behajtani a tartozást, amelyek csődeljárás, felszámolás alá kerültek. Az átütemezési, fizetéskönnyítési kérelmeknek pedig mindig halasztó hatályuk van, addig nem kezdődhet meg a kényszerintézkedés (illetve szünetel), amíg az ügyben jogerős döntés nem születik. Csaknem 70 milliárd forint beszedése csúszik ilyen kérelmek miatt. A felszámolások szintén elhúzzák a tartozás rendezését. Ez tavaly százmilliárdos tételt jelentett.
Az eljárás megindításához nem kell felszólító levél, közvetlenül megindulhat a végrehajtás. Az adózót nem érheti meglepetés, hiszen a befizetendő adó öszszegét saját maga vallja be, vagy azt jogerős adóhatósági határozat írja elő. Az inkasszó jól bevált módszer, az összes tartozás 40 százalékát - mintegy 72 milliárd forintot - az adós bankszámlájáról hívtak le. Az inkasszó futotta be a legnagyobb karriert az utóbbi években, hiszen 2000-ben még csak mintegy 15 milliárdot foglaltak ezzel a módszerrel, 2003-ban pedig már 41 milliárdot. Gyors és hatékony megoldás: mivel ma már elektronikus úton bocsátják ki a beszedési megbízást, szinte azonnal teljesíthető. Egyéb módon, például jövedelemletiltásból 2,2 milliárdot szedett be az APEH.
A lefoglalt ingóságok, ingatlanok értékesítéséből összesen valamivel több mint egymilliárd forint folyt be. Jellemző egyébként, hogy a foglalás hatására a többség önként fizet, nem várja meg az árverést. Tavaly 103 milliárd került ily módon a kasszába, a teljes behajtott összeg több mint fele.
Azt az ingatlant, amiben az adós él, csak akkor árverezhetik el, ha a már lefoglalt ingóságok értéke nem fedezi a tartozást. Az ingóságoknál egyébként a végrehajtó maga dönthet arról, hogy mit kíván lefoglalni. A lefoglalt értékeket árverésen értékesítik, ilyenkor a becsérték (piaci érték) a kikiáltási ár, ingóságnál ennek negyedéig, ingatlannál a feléig le lehet menni. Az adós viszont hozhat magával olyan vevőt, aki becsértéken hajlandó vásárolni. Tavaly 2400 esetben tűztek ki ingó, több mint 400 alkalommal pedig ingatlanárverést, ezeknek alig több mint a fele volt eredményes. A sikertelenség sem jelent mindig kudarcot, hiszen azért is meghiúsulhat egy árverés, mert az adós közvetlenül a procedúra megkezdése előtt kiegyenlíti a tartozását. Az is előfordul, hogy fizetési halasztást kap az adósság rendezésére.
