Bővülhet az irányított ellátás
Nem támogatja az Országgyűlés a jelenleg 2 millió biztosítottra kiterjedő irányított betegellátási modell (ibr) kiterjesztését 5 millióra, ám a kormánypárti képviselők többsége úgy véli, hogy az idén további 500 ezerrel bővíthető az 1999 óta működő rendszer.
Az öt évvel ezelőtt, Veresegyházon indult egészségfinanszírozási szisztémát modellkísérletként engedélyezték az egészségbiztosító pénzügyi alapjáról hozott törvényben.
Kezdetben a környező falvak háziorvosai és az általuk ellátott 15 ezer lakos gyógyításának pénzügyi támogatását vonták be a kísérletbe. Ennek lényege, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fejkvóta alapú finanszírozást alkalmaz az érintettek gyógyításában. A betegek gyógyintézményekbe való beutalását - a háziorvosok javaslata alapján - szervezők végzik. Ők és a háziorvosok is abban érdekeltek, hogy a drága kórházi kezelés helyett járó betegként lássák el a pácienseket. Az OEP e betegek ellátásáról elvi folyószámlát vezet, s ha a fejkvóta szerinti összeget nem használta föl az ibr-egység, a megtakarítás egy részét a háziorvosi szolgálatok és szakrendelők fejlesztésére fordíthatták. A veresegyházi szervezők úgy értékelték: a rendszer a közpénzek racionális felhasználására ösztönöz. A betegek érdeke sem sérül, hiszen szükség szerint akár a modellkísérleten kívüli intézménybe is beutalják a beteget.
Az ibr tavaly már 2 millió lakosra terjedt ki, az ország több megyéjében vállalkoztak a betegek irányított ellátására a gyógyintézetek. Ez a támogatási forma volt az alapja az MSZP-SZDSZ kormány egészégügyi reformelképzeléseinek, amely Radnai György kormánybiztos nevéhez fűződik, ám az őszi kormányátalakítással a koncepció elhalt.
Az irányított betegellátási rendszert az Állami Számvevőszék már vizsgálta. A tb-támogatással felírt orvosságok felhasználásáról készült jelentésről októberben lapunk is beszámolt. Az átfogó vizsgálatáról szóló összegzés azonban még nem készült el. A számvevők 11 szervezőnél öszszesen 1 millió biztosított ellátásának ellenőrzésekor azt tapasztalták, hogy - noha a rendszer célja a költségvetési keretek hatékonyabb felhasználása - a tb gyógyszertámogatásra fordított kiadása nem tér el lényegesen az országos átlagtól. Az ibr első évében 1 százalékkal haladta meg az országos átlagot, a második és negyedik évben 5, illetve 8,5 százalékkal volt alacsonyabb. Az ibr-szolgáltatók gyógyszerkasszájában 1999 és 2003. október 31. között 950,3 millió forint elvi megtakarítást mutatott ki az OEP, ám "az ellátások racionalizálásának" elismeréséül ennél 172,6 millióval többet fizetett ki számukra a tb. Az ÁSZ kedvezőnek minősítette, hogy az ibr-ben részt vevő háziorvosok a betegek taj-száma szerint részletes tájékoztatást nyújtottak a biztosítónak; ezzel elkerülhető a más orvos által esetleg párhuzamos gyógyszerfelírás.
