Ezermilliárdos lemaradás
A magyarországi családi és mikrovállalkozásoknak további 1292 milliárd forint értékű fejlesztésre volna szükségük a teljes körű jogszabályi megfelelés eléréséhez - derül ki a mikrovállalkozások EU-belépésre való felkészítéséről most elkészült Iposz-felmérésből. Ez volt az eddigi legnagyobb, a családi és mikrovállalkozói kört megcélzó felmérés Magyarországon - tudtuk meg Kassai Róberttől, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) általános elnökhelyettesétől. Több mint 700 ezer adat támasztja alá a Mikrovállalkozások felkészítése az EU-s belépésre című, a gazdasági tárca által támogatott projektet.
Ennek eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezett vállalkozások valamivel több mint a fele (51 százalék) be tudott szerezni minden rá vonatkozó információt még a csatlakozás előtt.
Hiába ismerték azonban a csat-lakozás utáni időszakban érvényes jogszabályokat, előírásokat, azoknak teljes körűen megfelelni csak 14,3 százalékuk volt képes.
Ez nem jelenti azt - mondja Kassai Róbert -, hogy a vállalkozások semmit sem tettek volna a felkészülésért. Vállalkozásonként átlagosan 2263 ezer forint értékben hajtottak végre beruházást, fejlesztést a jogszabályi megfelelés érdekében. Egy közelítő becslésen alapuló számítás szerint a magyarországi családi és mikrovállalkozások esetében azonban további 1292 milliárd forint értékű fejlesztés végrehajtására volna szükség a teljes körű megfelelés eléréséhez.
Nem csak ebből áll azonban a csatlakozásra történő felkészülés; megváltozott a vállalkozások piaci környezete is. A korábban versenyelőnynek számító tényezők egyre inkább a piacon való megmaradás feltételei lesznek. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetésén, az informatikai eszközök széles körű alkalmazásán túl elengedhetetlen az üzleti tervezés és a marketing alkalmazása is. Ezek eddig a legkisebb vállalkozások mindennapi gyakorlatában nem voltak általánosak.
A magyar családi és mikrovállalkozások legégetőbb problémáinak hátterében jellemzően a tőke-, illetve forráshiány húzódik meg. Ez a hiány jelentkezhet hosszabb távon, például a fejlesztési források hiányában, vagy rövid távon, likviditási problémák megjelenésével. A rövid távú problémák hátterében gyakran a vállalkozás vevőinek fizetőképességének, fizetőkészségének hiánya áll.
A felmérés szerint a lakossági vevők határidőre történő fizetésével sokkal kevesebb probléma van, mint a vállalkozásokéval. Míg az előbbi csoportról a megkérdezett vállalkozások 82 százaléka mondta, hogy szinte kivétel nélkül időben fizet, addig ugyanezt a vállalkozásokról csak 40 százalék tudta elmondani. A vállalkozói kör 22 százaléka késedelmes fizetésének hátterében a rossz likviditása (fizetőképessége) áll, további 35 százalék esetében azonban fizetőkészségbeli problémák vannak, vagyis képes lenne időre fizetni, de ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi.
A jelenlegi pályázatok kapcsán a vállalkozások három fő problémára hívták fel a figyelmet. Az egyik, hogy több évre előre kell forgalmi és létszám-előrejelzéseket adni, amelyek nemteljesülése esetén a támogatási összeg viszszavonható. Nehéz ilyen becslést készíteni. E probléma másik oldala, hogy az alacsony növekedést (árbevétel, létszám) prognosztizáló vállalkozások nem kapják meg a kért támogatásokat.
Probléma továbbá, hogy olyan esetekben is növekedési elvárásokat támaszt a pályázó kiírója, amikor a projekt megvalósulása nem eredményezhet növekedést, de végrehajtása szükséges, mivel e nélkül bizonytalanná válna a vállalkozás hosszabb távú működése. Gond az is, hogy a megnyert források az eredmény kihirdetését követően csak megközelítőleg egy év múlva állnak a pályázó rendelkezésére.
