Import az EU szabályai szerint
A tavaly májusi drasztikus szabálymódosítások után az idén már nem kellett sok újítással szembesülniük a Magyarországra importáló cégeknek. Mint azt Kaufmanné Szirmai Katalin, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) főigazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta, a csatlakozással Magyarország az uniós külkereskedelmi rendszerbe olvadt be, s ezzel 2004. május elsejével az importengedélyeztetésben is az uniós szabályozást vette át. Ez azt jelenti, hogy közös vámtarifák és a belső piac egészére meghatározott behozatali kvóták mellett az importengedélyek is az EU valamennyi tagországában érvényesek.
A 2005. januári változásokat is az határozza meg, az év fordulóján milyen jogszabályok módosultak az unióban, vagy milyen nemzetközi egyezmények léptek életbe. A legfontosabb ezek közül a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) textil- és ruházati egyezménye, amelynek értelmében tízéves átmenet után a WTO-tagok között megszűnt a textilipari termékek kereskedelmét szabályozó kvótarendszer. Ez elsősorban az eddig is nagy arányban érkező kínai termékek - a tavaly kiadott 3100 engedélykérelem 80 százaléka Kínából származó importra vonatkozott - piaci részesedését erősítheti meg.
Az Európai Bizottság becslései szerint három éven belül akár az uniós piac felét uralhatják a kínai termékek (VG, 2004. december 29., 6. o.). Ha visszafogni nem is tudja Brüsszel, január elsejétől felügyeleti rendszert vezetett be, amelynek keretében az importőr behozatali engedélyt köteles kérni termékéhez. Ezt elutasítani nem lehet, így a rendszer célja az, hogy naprakészen figyelje az import alakulását. Várhegyi Istvánné, az MKEH vezető főtanácsosa elmondta: a következő hónapokban várhatóan a kínai lábbeliknél is hasonló rendszert vezetnek be, januártól ugyanakkor megszűnt a vietnami cipőket érintő felügyelet.
