BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Javuló finanszírozási szerkezet

A piac által vártnál nagyobb hiány halmozódott fel a harmadik negyedéves folyó fizetési mérlegben. Ez főként annak köszönhető, hogy folytatódott a szolgáltatások és a jövedelmek egyenlegének romlása. Jól jel viszont, hogy az ország finanszírozási igényét döntően nem adóssággeneráló tételek fedezték.

Az elemzői várakozásokban szereplő 1,57 milliárd euró deficittel szemben 1,73 milliárd euró folyó fizetési hiányról adott számot 2004 harmadik negyedévére vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank. Ez több mint háromszázmillió euróval haladja meg az egy évvel korábbi időszak adatát. Ebből a számból azonban csak óvatosan következtethetünk Magyarország külső egyensúlyi pozíciójára. Egyrészt az uniós befizetések és transzferek elszámolása növeli a folyó hiányt: amíg előbbi teljes egészében rontja a folyó mérleg szaldóját, addig utóbbi jórészt a tőkemérleg sort javítja, vagyis a folyó fizetési mérleg deficitjét ellensúlyozza a tőkemérleg aktívuma - mutat rá Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Nehezíti a helyzet megítélését, hogy az uniós csatlakozás előtt a vállalati készletfeltöltéseknek is köszönhetően megugrott a behozatal, így az azt követő hónapokban mérséklődött az importdinamika.

A jegybank felhívja a figyelmet, hogy az áruforgalomban - szezonális hatásoktól megtisztítva - a második negyedévhez képest csökkent a hiány, ami az importénál kismértékben dinamikusabb exportnövekedésnek tudható be. A múlt év első kilenc hónapjában az export 15, az import 11 százalékkal bővült. Szakértők szerint a szezonalitástól megtisztított folyó mérleg megelőző negyedévinél magasabb passzívuma elsősorban a szolgáltatás- és a jövedelemáramlások számlájára írható. Tovább folytatódott az idegenforgalomban hosszabb ideje megfigyelt kedvezőtlen tendencia, és a többlet negyedévről negyedévre apad: az egy évvel korábbi időszak 386 milliós aktívumánál közel 100 millió euróval kisebb szufficit keletkezett. A jövedelmek soron megfigyelhető romlás pedig részben a külföldi működőtőke-állomány bővülésével kapcsolatos elszámolásokra, részben az adósságállomány növekedésével összefüggő magasabb kamatszolgálati teherre, részben pedig a már említett uniós befizetések számbavételére vezethető vissza.

Biztató, hogy az ország finanszírozási igényét egyre nagyobb mértékben nem adóssággeneráló tételek fedezték. A harmadik negyedévben 1,559 milliárd eurónyi finanszírozási igény közel kilenctizedét nem adóssággeneráló pénzbeáramlás finanszírozta, miközben az első kilenc hónapot tekintve az arányszám 2003-ban alig egyharmadot, 2004-ben közel ötven százalékot mutatott.

A harmadik negyedévre vonatkozó adatok közlésével egyidejűleg az MNB módosította az első féléves fizetési mérleget. Ennek eredményeként jelentősen, 252 millió euróval csökkent a folyó hiány, így az utolsó tizenkét hónap GDP-arányos folyó fizetésimérleg-deficitje 9,4-ről 9,1 százalékra mérséklődött, ráadásul a kivitel is jóval dinamikusabban növekedett a korábban kimutatottakhoz képest. Ugyanakkor a jegybank még mindig nem számolta el egy összegben importként az uniós csatlakozáskor közvámraktárban levő, szeptember végéig mintegy 1 milliárd euró értékű árut, s egyelőre nem tudni, mikor és hogyan történik meg ennek a tételnek a számbavétele.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.