Jó globális konjunktúra, gyengélkedő eurózóna
A tavalyi év gyors növekedése után az idén ismét átlag feletti gazdasági bővülésre számítanak az elemzők a világgazdaságban. Az eurózóna tagállamai ugyanakkor nem tudnak majd sokkal hozzájárulni a globális gazdaság jó teljesítményéhez, mint ahogyan ez 2004-ben sem sikerült. Ezzel szemben az idén ismét az Egyesült Államok és Kína lehet a növekedés motorja. Magyarország "pechje", hogy növekedési ütemét a nagy világgazdasági erőközpontok közül leginkább az eurózóna teljesítménye befolyásolja.
Alapvetően három tendencia van nagy befolyással a magyar gazdaság 2005. évi teljesítményére - véli Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Egyrészt fennmarad az alacsony inflációs környezet, ami a hazai dezinfláció folytatódását vetíti előre. Másrészt az európai térség GDP-je jövőre valamivel kisebb ütemben bővülhet, mint tavaly, aminek hatására a magyar bruttó hazai termék tavalyi 3,9 százalékos expanziójától néhány tized százalékponttal elmaradhat a 2005-ös teljesítmény. Harmadrészt a befektetőknek várhatóan fennmarad a feltörekvő piacokkal szemben tavaly tanúsított kiemelkedő kockázatvállalási hajlandósága, ami a továbbiakban is könnyítheti a külső hiány finanszírozását - véli Samu János.
A magyar gazdasági kilátásokat elsősorban a fő exportpartnerünknek számító eurózóna teljesítménye, illetve annak várható alakulása befolyásolja - mutat rá Gárgyán Eszter. Az OTP Bank elemzője úgy látja: az egységes valutát használó övezet 2005. évi GDP-növekedési ütemére vonatkozó prognózisok enyhén csökkentek, aminek hátterében egyrészt a magas olajárak, másrészt pedig az áll, hogy a várakozások szerint jövőre a kínai gazdasági dinamika némiképp mérséklődhet az amúgy túlfűtöttség jeleit mutató mértékről.
Ez a magyar exportbővülés fékeződésén, illetve az ipari termelés növekedésének lassulásán keresztül visszafoghatja a hazai gazdaság dinamikáját is. Az erre utaló első jelek már a 2004-es év második felében megjelentek. A kivitel a tavalyi közel 13 százalékos emelkedése után az idén 9,3 százalékkal nőhet, habár hangsúlyozni kell, az olajárak alakulása nagy bizonytalanságot hordoz magában. Az exportdinamika fékeződése magával vonja a feldolgozóipari beruházások lassulását is, amelynek jelentős szerepe lehet abban, hogy az állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme a tavalyi két számjegyű bővülést követően 2005-ben jelentősen, becslésük szerint 6,9 százalékra mérséklődik.
A világgazdaság szempontjából - bár egyre kisebb súllyal - elsősorban az amerikai gazdaság teljesítménye a meghatározó, ami az idén attól függ, a gazdaságpolitikai döntéshozók milyen eszközökkel kívánják orvosolni a külső és belső egyensúlytalanságot - emeli ki Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője. Ha a folyó fizetési mérleg deficitjét dollárgyengítéssel próbálják mérsékelni, az az eurózóna termékeinek versenyképességét gyengítené, de ez a magyar-uniós viszonylatban közvetlenül érdemben nem befolyásolná a kereskedelmet. Közvetve mégis kedvezőtlenül hatna hazánk gazdasági expanziójára, a főbb felvevőpiacaink kisebb növekedésén keresztül.
Kiemelendő, hogy a magyar gazdaság egyre jobban függ Törökországtól és az ázsiai térségtől, Kínától, Indiától. Az exportlehetőségek - főként hosszú távon - bővülnek, és a fejlődő piacok növekedése húzóerőt jelent mind a világ-, mind a magyar gazdaság számára. Ugyanakkor ezen térségekből a hazánkba irányuló import is jelentős, így a hatás összetettebb. Az exportpiacot megcélzó cégek beruházásai, illetve termelése importfüggő, ezért jövőre csak kismértékben fog enyhülni a folyó fizetési mérleg hiánya, amely még így is aggasztó marad - húzza alá Sarkadi Szabó Kornél.
