Kereszttűzben a minimálbér

Európa-szerte ismét a viták kereszttüzébe került a minimálbér emelése, számos országban ugyanis a növekedés mértéke akár 50 százalékkal is meghaladta a megélhetési költségek bővülését. Csehországban például 2,6 százalékos infláció mellett 7,2 százalékkal nőttek az idén a legkisebb bérek. Jelenleg 26 európai ország alkalmazza a kötelező minimálbér intézményét, és ebből 12 államban emeltek január elsején. A legjelentősebb növekedést Bulgária próbálta meg elérni, a Nemzetközi Valutaalap azonban nem engedte a kormánynak a 25 százalékos emelést. Oroszország ugyanakkor a duma döntése értelmében 2004. december és 2006. május között 83 százalékkal emeli a minimálbér mértékét. (Európai összehasonlításban jelenleg Oroszországban a legalacsonyabb a törvényben megszabott minimálbér szintje.)

Évről évre viták kereszttüzébe kerülnek a minimálbér-emelések, a munkaadói oldal szerint ugyanis ez rontja a versenyképességet, ráadásul inflációs nyomás alá helyezi az ország gazdaságát. Gazdasági kutatók ezzel nem minden esetben értenek egyet. Az Egyesült Királyságban például, ahol 1999-ben vezették be a kötelező legkisebb bért, csak a munkavállalók 6-7 százalékát érintette a döntés, és gazdasági hatásai mindössze két hónapig voltak érezhetőek - derül ki a London School of Economics korábbi tanulmányából.

Hogy egy minimálbér-emelésnek milyen hatása van az inflá-cióra vagy a fogyasztásra, az nagyban függ attól, hogy a munkavállalók mekkora hányadát foglalkoztatják minimálbéren - mondta Adler Judit, a GKI kutatója. Hozzátette, Magyarországon igen magas ez az arány: a négymillió foglalkoztatottból mintegy másfél milliónyian vannak minimálbéren bejelentve. Az emelésnek egyaránt vannak jó és rossz hatásai. Mivel éppen az alacsony jövedelműeket érinti a minimálbér-növekedés, gyorsan el is költik a többletet. Az emelés egy részét elviszi az infláció, a fennmaradó hányadot pedig alapvető fogyasztási cikkekre költik. Az állam szempontjából viszont kedvező, hogy emelkednek a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek.

A minimálbér-emelés tényleges hatását jelentősen gyengíti, hogy a minimálbéren bejelentett munkavállalók többsége feketén pluszjuttatásokat kap munkáltatójától, így nem a minimálbér-növekedés jelenti a valós nettó keresetnövekedést - hívta fel a figyelmet Adler Judit. A kutató ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a folyamatos, átlagkereset-emelést meghaladó növekedést, csak így lehet majd ugyanis elérni a kívánt, átlagkeresethez viszonyított 60 százalékos szintet. Ha már a 2001-2002-es drasztikus emelést sikerült elfogadtatni a vállalatokkal, jó lenne legalább megtartani az akkori eredményt, amikor is elérték az 50 százalékos szintet - véli.

Nem igaz az a sokszor hangoztatott tétel, hogy a bérek emelése rontja a versenyképességet - mondta a kutató. A versenyképesség sokkal összetettebb dolog, ezért több tényező is befolyásolja. A témában készült elemzések azt mutatják, hogy a versenyképes, csúcstechnológiát alkalmazó, nagyobb termelékenységnövekedést elérő ágazatokban gyakoriak a jelentősebb béremelések, és ezeket nem is érinti a minimálbér-emelés. Az elavult struktúrákat, technológiákat alkalmazó vállalatok esetében viszont valóban igaz lehet, hogy az egyébként is gyenge versenyképességet tovább rontja a béremelés.